Horvát hússtop: ürügy sem lehet

Magyarországon immár közel három hete érvényben van az a rendelet, amely a legszigorúbb európai uniós szabályok alkalmazását írja elő a BSE (kergemarhakór) megelőzése, az ellene való védekezés érdekében. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium július 25-én hatályba lépett rendelete a többi közt a takarmányozás terén vezeti be a szigorú előírásokat. Zágráb pedig legutóbb már éppen a takarmányozás nem kielégítő kontroll alatt tartására hivatkozva hagyta érvényben azt az állat-egészségügyi rendeletét, amellyel - június 5-étől - a kergemarhakór elterjedésének megelőzése címén megtiltotta az állatifehérje-tartalmú takarmány felhasználásával előállított sertés, baromfi és hal, illetve az azokból előállított húskészítmények horvátországi importját, s ezáltal gyakorlatilag lehetetlenné tette e termékek magyar exportját.

A hússtopot Magyarország már a rendelet előtt is szabályellenesnek, tudományosan megalapozatlannak és protekcionistának tartotta, mivel a BSE megakadályozására hivatkozva bevezetett tilalmat - a szarvasmarhán és birkán kívül - kiterjesztették a sertésre, a baromfira, sőt még a halakra is, azaz olyan állatokra, amelyek esetében még a gyanúja sem merült fel a BSE-fertőzöttségnek. Arról nem is szólva, hogy a magyar szállítmányokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítvány elegendő védelmet jelent, vallják Budapesten. Az FVM rendelete után pedig Zágrábnak már ürügye sem lehet az intézkedés további fenntartására. Éppen ezért vélhetően hamarosan a magyar gazdaságdiplomácia ismét lépni fog, s követelni fogja Zágrábtól az importstop azonnali visszavonását.

Jelentős exportkiesést okozott a hazai húsipari cégeknek a horvát intézkedés - vélik egybehangzóan ágazati szakértők, de a veszteségekről felmérések még nem állnak rendelkezésre. Lapunk értesülései szerint éves szinten mintegy 50 millió dollárt tesz ki a húsimportstop által érintett termékek exportja. Menczel Lászlóné, a nagy feldolgozókat tömörítő hússzövetség titkára a Világgazdaságnak elmondta: a magyar húsipari vállalkozások általában élő állatot és hústermékeket is szállítanak Horvátországba. A szomszédos ország beviteli tilalma különösen rosszkor jött a nyári időszakban, amikor a hazai kivitel rendszerint élénkül az év más időszakaihoz képest a turistaforgalom miatt - tette hozzá.