Röviden

Fidesz-kérdés a nettó pénzügyi egyenlegről

A Fidesz választ vár arra a kérdésre, a kormány fenntartja-e korábbi állítását, hogy az uniós csatlakozás után, 2004-ben Magyarország nem lesz nettó befizetője a közösségnek - közölte Varga Mihály. A parlamenti Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője szerint nincs egyetértés a kormány tagjai között abban, mennyit kell befizetnie Magyarországnak az uniós kaszszába a csatlakozás után: míg áprilisban a Pénzügyminisztérium szóvivője 149 milliárd forintról beszélt, augusztusban megjelent interjújában a pénzügyminiszter már 122 milliárdot említ. A volt pénzügyminiszter hozzátette: "korábban úgy tudtuk", 368 milliárd forint lesz az az összeg, amit Magyarország "lehívhat" az uniótól; csatlakozó országok tapasztalatai alapján ugyanakkor elmondható: az első évben a ténylegesen felhasznált öszszeg a lehívható keret 40-50 százaléka volt. Az Európai Bizottság a csatlakozási megállapodás alapján még decemberben úgy számolt, hogy hazánk nettó pénzügyi egyenlege 2004-ben 36 millió euró lesz, amit tovább javít 235 millió eurónyi, az előcsatlakozási alapok kifizetéseiből abban az évben esedékes támogatás, így Magyarország nettó támogatása 271 millió euróra rúg majd. (MTI, VG)



Ellentétes felmérések a svéd euróvoksolás előtt

Az euró bevezetéséről szeptember 14-én tartandó svéd népszavazás előtt a tervet elutasítók táborának előnye 12 százalékpontról 15-re növekedett a Gallup közvélemény-kutató intézet szerint. A nagyobb mintával dolgozó és hosszabb ideig tartó felmérésekkel operáló Demoskop viszont a nemmel szavazók előnyének 14 százalékpontról 11-re való csökkenését tapasztalta. Ez utóbbi intézet vezetője úgy látja, hogy a kritikus nap közeledtével egyre többen vizsgálják felül álláspontjukat. Ottani elemzők szerint a svéd lakosság döntésének jelentős hatása lesz az euróövezeten kívül álló Dániában és Nagy-Britanniában tartandó népszavazásra. (Reuters)