A vállalkozások költségszerkezetét átrendezi, hogy jövőre fizetni kell a környezetterhelésért. Nem változnak a munkáltatói járulékok, de csökken a társasági adó kulcsa 18-ról 16 százalékra. Lényegesen egyszerűsödnek a fejlesztési adókedvezmény feltételei (lásd cikkünket a 6. oldalon). Jelentős változás, hogy a 2004-től keletkezett veszteséget már korlátlan ideig lehet elhatárolni a jelenlegi öt adóév helyet. A jelenlegi duplájára emelkedik a cégautó után fizetendő adó.
Jelentősen szűkül a természetbeni juttatások köre. A hatályos szabályozás szerint a természetbeni juttatás után a kifizető 44 százalék személyi jövedelemadót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot (biztosítási jogviszony hiányában 11 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást), valamint munkavállalónak történő juttatás esetén 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. E szabályozás éppen a legmagasabb adósávba tartozó jövedelmek esetén eredményezi, hogy az adóterhelés a pénzben kifizetett jövedelmekhez képest csökken (40 százalékos adókulcs helyett csak kb. 30 százalék).
Változatlan adóztatás vonatkozna a reprezentációra és az üzleti ajándékra, valamint a több magánszemély számára egyszerre juttatott, a magánszemélyek között fel nem osztható jövedelemre, továbbá a cégautó magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelemre. Az összes többi juttatás esetén az adókötelezettség jogcímét - a juttatás formája helyett - a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony határozná meg. Ez azt eredményezné, hogy például a munkaviszonyra tekintettel a nem pénzben megszerzett jövedelem munkaviszonyból származó jövedelem lenne, egyezően a pénzben juttatott ilyen jövedelemmel. A jelenleg is adómentes természetbeni juttatási formák (például étkeztetés, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás) a továbbiakban is fennmaradnának.
A korábban még használatba nem vett beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményre jogosultak köre kiterjed a középvállalkozásokra is. A kis- és középvállalkozások beruházási célú hitelhez kapcsolódó adókedvezményének felső határa 5 millióról 6 millió forintra emelkedik.
Alacsonyabb adófizetési kötelezettséget eredményez az a módosítás, mely a befektetett pénzügyi eszközök utáni és az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 50 százalékának az iparűzési adóalapból (nettó árbevételből) való kiemelésével jár.
A helyi adóztatás szabályozása jövőre már kiterjeszti az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségét. A hatályos szabályok szerint ez csak a magánszemély vállalkozókat illeti meg, de a törvénytervezet értelmében 2004-től valamennyi azon vállalkozó (így kft. és bt.) jogosult lesz az egyszerűsített adóalap-megállapításra, melynek évi nettó árbevétele nem több, mint 4 millió forint. Az egyszerűsítés lényege, hogy nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek (anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke) külön gyűjtésére, az adóalap a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapítható.
Jövőre többen választhatják a nyugalom adóját. Az egyszerűsített vállalkozói adó választása lehetővé válik akkor is, ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyhez a PSZÁF vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges. A 15 millió forintos értékhatár akár 25 millióra is nő, és egyszerűsödnek a tulajdonviszonyokra vonatkozó megkötések is.
Drágábban lehet kivenni az osztalékot. A jelenlegi 20 százalékról 25 százalékra emelkedik az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsa. A 2003-as beszámoló elfogadásakor vagy korábban megállapított osztalék 2004-es kifizetése esetén még a hatályos törvényben megállapított adómérték (20 és 35 százalék) érvényesülne, de a 2004-ben kifizetett osztalékelőleg esetében már a magasabb adómértéket (20 százalék helyett 25 százalék) kell alkalmazni. A 2005-ben kifizetett osztalék esetében a törvénytervezet szerint már a magasabb mérték (25 és 35 százalék) alapján kell az adót megállapítani.
A személyi jövedelemadó-tábla egyértelműen kedvezőbb lesz az ideinél. Megszűnik ugyanakkor a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj adókedvezménye, ami mintegy 2 százalékos tehernövekedést jelent, emellett a mai 3 százalék helyett jövőre már 4 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetni. E két változtatás a magas jövedelműek esetében túlkompenzálja az adótábla-változtatás jótékony hatásait, főleg azoknál, akiket érint a járulékfizetési plafon felső határának jelentős, 3,95 millió forintra emelése.
A jövő év nyertesei a 170 ezer forintos keresettel rendelkezők - igaz, ők is mindössze 2 százalékos reálkereset-emelkedést érezhetnek az adótörvények és a kormány által tervezett infláció, valamint béremelés teljesülése esetén. A minimálbér körül keresők ugyanakkor reálbérveszteséggel barátkozhatnak meg - igaz, az is csak minimális, néhány tized százalékot kitevő lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.