A nagyvállalatok járhatnak jövőre a legjobban
A vállalkozások költségszerkezetét átrendezi, hogy jövőre fizetni kell a környezetterhelésért. Nem változnak a munkáltatói járulékok, de csökken a társasági adó kulcsa 18-ról 16 százalékra. Lényegesen egyszerűsödnek a fejlesztési adókedvezmény feltételei (lásd cikkünket a 6. oldalon). Jelentős változás, hogy a 2004-től keletkezett veszteséget már korlátlan ideig lehet elhatárolni a jelenlegi öt adóév helyet. A jelenlegi duplájára emelkedik a cégautó után fizetendő adó.
Jelentősen szűkül a természetbeni juttatások köre. A hatályos szabályozás szerint a természetbeni juttatás után a kifizető 44 százalék személyi jövedelemadót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot (biztosítási jogviszony hiányában 11 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást), valamint munkavállalónak történő juttatás esetén 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. E szabályozás éppen a legmagasabb adósávba tartozó jövedelmek esetén eredményezi, hogy az adóterhelés a pénzben kifizetett jövedelmekhez képest csökken (40 százalékos adókulcs helyett csak kb. 30 százalék).
Változatlan adóztatás vonatkozna a reprezentációra és az üzleti ajándékra, valamint a több magánszemély számára egyszerre juttatott, a magánszemélyek között fel nem osztható jövedelemre, továbbá a cégautó magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelemre. Az összes többi juttatás esetén az adókötelezettség jogcímét - a juttatás formája helyett - a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony határozná meg. Ez azt eredményezné, hogy például a munkaviszonyra tekintettel a nem pénzben megszerzett jövedelem munkaviszonyból származó jövedelem lenne, egyezően a pénzben juttatott ilyen jövedelemmel. A jelenleg is adómentes természetbeni juttatási formák (például étkeztetés, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás) a továbbiakban is fennmaradnának.
A korábban még használatba nem vett beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményre jogosultak köre kiterjed a középvállalkozásokra is. A kis- és középvállalkozások beruházási célú hitelhez kapcsolódó adókedvezményének felső határa 5 millióról 6 millió forintra emelkedik.
Alacsonyabb adófizetési kötelezettséget eredményez az a módosítás, mely a befektetett pénzügyi eszközök utáni és az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 50 százalékának az iparűzési adóalapból (nettó árbevételből) való kiemelésével jár.
A helyi adóztatás szabályozása jövőre már kiterjeszti az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségét. A hatályos szabályok szerint ez csak a magánszemély vállalkozókat illeti meg, de a törvénytervezet értelmében 2004-től valamennyi azon vállalkozó (így kft. és bt.) jogosult lesz az egyszerűsített adóalap-megállapításra, melynek évi nettó árbevétele nem több, mint 4 millió forint. Az egyszerűsítés lényege, hogy nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek (anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke) külön gyűjtésére, az adóalap a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapítható.
Jövőre többen választhatják a nyugalom adóját. Az egyszerűsített vállalkozói adó választása lehetővé válik akkor is, ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyhez a PSZÁF vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges. A 15 millió forintos értékhatár akár 25 millióra is nő, és egyszerűsödnek a tulajdonviszonyokra vonatkozó megkötések is.
Drágábban lehet kivenni az osztalékot. A jelenlegi 20 százalékról 25 százalékra emelkedik az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsa. A 2003-as beszámoló elfogadásakor vagy korábban megállapított osztalék 2004-es kifizetése esetén még a hatályos törvényben megállapított adómérték (20 és 35 százalék) érvényesülne, de a 2004-ben kifizetett osztalékelőleg esetében már a magasabb adómértéket (20 százalék helyett 25 százalék) kell alkalmazni. A 2005-ben kifizetett osztalék esetében a törvénytervezet szerint már a magasabb mérték (25 és 35 százalék) alapján kell az adót megállapítani.
A személyi jövedelemadó-tábla egyértelműen kedvezőbb lesz az ideinél. Megszűnik ugyanakkor a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj adókedvezménye, ami mintegy 2 százalékos tehernövekedést jelent, emellett a mai 3 százalék helyett jövőre már 4 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetni. E két változtatás a magas jövedelműek esetében túlkompenzálja az adótábla-változtatás jótékony hatásait, főleg azoknál, akiket érint a járulékfizetési plafon felső határának jelentős, 3,95 millió forintra emelése.
A jövő év nyertesei a 170 ezer forintos keresettel rendelkezők - igaz, ők is mindössze 2 százalékos reálkereset-emelkedést érezhetnek az adótörvények és a kormány által tervezett infláció, valamint béremelés teljesülése esetén. A minimálbér körül keresők ugyanakkor reálbérveszteséggel barátkozhatnak meg - igaz, az is csak minimális, néhány tized százalékot kitevő lesz.
