Borús agrárkép 2002-ről

Ismét csökkent a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli szerepe - rögzíti az agrárgazdaság 2002-es helyzetéről szóló FVM-jelentés. Az értékelés évenkénti elkészítését az agrártörvény írja elő. Az elemzésről az Országgyűlésnek a következő évi költségvetés benyújtása előtt határoznia kell, hogy a tapasztalatokat az agrárbüdzsé összeállításakor figyelembe lehessen venni. (A parlamenti vita az elmúlt két évben elmaradt.) A beszámolót a beterjesztés előtt az ágazati szervezetekből, szakértőkből és kutatókból álló agrárgazdasági tanácsnak is meg kell tárgyalnia, és a jelentéshez a testület véleményét is csatolni kell. A tanács várhatóan a jövő héten ül össze az ügyben. A mezőgazdaság tavaly már csak 3,5 százalékban részesedett a GDP-ből. A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe - hasonlóan a fejlett országokhoz - csökken. A 3,5 százalékos mutató az EU-ra jellemző, 2-5 százalékos sáv közepén helyezkedik el.

A hazai fogyasztásban egyre kisebb hányadot képviselnek az élelmiszerek. Az arány 2000 óta egy évben sem érte el a 30 százalékot. Bár a foglalkoztatotti létszám zsugorodása megállt, az alacsony jövedelmezőség miatt a mezőgazdaság továbbra sem vonzó a befektetők számára. Így az ágazat újra kismértékben, csak 6,3 százalékkal vette ki a részét a nemzetgazdasági beruházásokból. Hasonló a helyzet az exportban: súlya tavaly 6,8 százalék lett. Ehhez hozzájárult a forint mintegy 70 milliárd forint veszteséget okozó erősödése.

A mezőgazdasági termékek változatlan áron számított bruttó kibocsátása 4,4 százalékkal esett vissza. Az állattenyésztés teljesítménye 2 százalékkal nőtt, de a növénytermesztésé 10-11-gyel csökkent a már akkor is sújtó aszály miatt. A növényi termékek ára csak 2 százalékkal emelkedett, miközben az állati eredetű cikkekké 5-tel mérséklődött. Így a mezőgazdasági termelői árszínvonal 1,1 százalékkal elmaradt az előző évitől. Kedvező: tavaly az agrártermeléshez felhasznált ipari anyagok ára is 1,1 százalékkal csökkent. Ennek révén az agrárolló nem nyílt 2002-ben.

A kettős és egyszerűsített könyvvitelt vezető, több mint 10 ezer mezőgazdasági társas vállalkozás bevétele 1234 milliárd forint volt, ami 4 százalékos bővülés. A növekedést ráadásul - állítja az FVM - a kormányzati dotációs intézkedések tették lehetővé, mivel az ágazat egy adóskonszolidációs program keretében 60 milliárd forint rendkívüli térítésmentes támogatást kapott. Ebből a társas vállalkozásokra mintegy 40 milliárd jutott. Szintén jelentősen, mintegy 30 milliárd forinttal apadt volna az adózás előtti eredmény. Ám ezt a konszolidációs források 47,2 milliárdra növelték, ami az elemi károk ellenére is 9 milliárdos (23 százalékos) javulást eredményezett a 38,4 milliárdos 2001-es adathoz képest. Az egyéni gazdaságok az FVM vizsgálatai szerint tavaly is szerény mértékű, 500 ezer forintos átlagos adózás előtti eredményt értek el.