Nagy kihívás Magyarország számára, hogy az EU célul tűzte ki: Európát a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává fejlesztik 2010-re - hangoztatta Magyar Bálint oktatási miniszter a TéT-attasék tegnapi budapesti konferenciáján. A jelenlegi, 2 százalékos GDP-arányos k+f ráfordítási arányt 3 százalékra kívánják növelni az unióban. Ebben pedig az üzleti szférának is döntő szerepet szánnak. Magyarországon csekély mértékben, de folyamatosan kell növelni a k+f kiadásokat, hogy a tavalyi GDP-arányos 1,01 néhány év alatt 1,5 százalékra emelkedjen.
Ehhez járulhat hozzá az Oktatási Minisztérium által a parlament elé rövidesen benyújtandó két törvénytervezet is: a kutatás-fejlesztéssel és a technológiai innovációval foglalkozó, illetve a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA) intézkedő jogszabálytervezet. A hazai tudomány- és technológiapolitika alakítására és végrehajtásának biztosítására a kormány 2004. január elsejével létrehozza a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt.
A magyar kutató-fejlesztőket érdekeltté kell tenni a gazdasággal való szoros együttműködésben, hangoztatta a Magyar Tudományos Kamara elnöke. Vizi E. Szilveszter szerint hihetetlenül alacsony Magyarországon az ezer munkaerőre számított kutatói-fejlesztői létszám, az uniós átlagnak mindössze harmada. (BGy)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.