Észtország a legjobb befogadó

Kelet-Európa 27 átmeneti gazdasága közül 2003 és 2007 között Észtország kínálja majd a legkedvezőbb üzleti környezetet a befektetőknek. A második a sorban Cseh-, a harmadik pedig Magyarország lesz - állapítja meg az Economist Intelligence Unit (EIU). Szakértői szerint ugyanakkor az EU-hoz első körben csatlakozóktól valószínűleg elfordulnak a befektetők a térség kevésbé fejlett keleti és déli része felé. Középtávon a balkáni országok - elsősorban Szerbia-Montenegró - érhetik el a leggyorsabb javulást.

Kelet-Európában egyébként az átlagos üzleti környezet pontszáma 16 százalékos (0,8 pontos) javulást ér el, az 1998-2000 és a 2003-2007 közötti időszakokat összehasonlítva - írják az Economist Intelligence Unit elemzői. Ebben az időtávban egyik országnál sem várható visszaesés a külföldi befektetésekben, bár a javulás valószínűleg minimális lesz azokban az államokban - Fehéroroszországban, Üzbegisztánban és Türkmenisztánban -, ahol a reformok lelassultak.

Változatlanul az átalakulásban élenjáró országok találhatók az EIU maximum 10 pontos skálájának élbolyában, s közülük Horvátország (9. helyezés) az egyetlen, amely nem tartozik az Európai Unió tagjelöltei közé. Az elemzők szerint a majdani uniós tagoktól a privatizációs lehetőségek megcsappanása, a béremelések nyomán a költségelőnyök eltűnése és az uniós szabályozás növekvő terhe várhatóan eltereli a befektetőket a térség keleti és déli része felé.

A nyolc kelet-európai EU-tagjelölt vonzotta 1998 és 2002 között a térségben befektetett 143 milliárd dollár kétharmadát. Ez a részarány az előre jelzett 200 milliárdos tőkebeáramlás 50 százaléka alá csökken a 2003-2007 közötti időszakban. Főleg a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában lehet visszaesésre számítani, miközben emelkedő trend figyelhető majd meg a térség más részein, különösen a volt Szovjetunió területén, Oroszországban, Azerbajdzsánban és Kazahsztánban.

Az üzleti környezetet tekintve kiemelkedik az EU-tagjelölti sorból Észtország, amely - amellett, hogy dinamikus a makrogazdasági irányvonala - igen nyitott a külföldi befektetésekre (FDI) és a külkereskedelemre. A GDP-hez és a népességhez viszonyítva magas FDI-mutatók versenyképes vállalkozásokat és üzleti gyakorlatot alakítottak ki a balti államban. Mindezek az előnyök ellensúlyozzák azt a néhány hátrányt - például a hazai piac kicsiny voltát -, amelyekkel Észtország bír.

Az EIU szerint a vizsgált 27 országba elsősorban az olcsó, ám képzett munkaerő, a piacok közelsége és a természeti kincsek bősége vonzza a befektetőket. Ugyanakkor ebben a folyamatban a várakozások szerint még a mostani dekád első éveiben is visszahúzó erőt jelenthetnek az intézményi hiányosságok, a bürokrácia és az átalakulás időkénti elakadása.