Jövőre magasabb értékhatárok

Hosszas szakmai vita után végleges formát öltött az új közbeszerzési törvény tervezete, és hamarosan a kormány elé kerül - értesült a Világgazdaság. A leendő törvény három közbeszerzési értékhatárt, és azokhoz kapcsolódóan három eljárási rendet rögzít. Így önálló részben tárgyalja az euróban megszabott, közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó közbeszerzéseket. Ezeket az Európai Unió hivatalos lapjában, valamint a hirdetmények elektronikus napilapjában kell közzétenni, és - igény szerint - tájékoztatni az Európai Bizottságot az eljárások menetéről. Az idevágó szabályok a csatlakozással lépnek hatályba. A tervezet külön szól a nemzeti értékhatárt elérő, vagy annál magasabb, de a közösségi mérce alatt maradó beszerzésekről. Jelenleg kormányrendelet részletezi a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzéseket, amelyek ugyancsak törvényi szabályozást nyernek és a jövő év január elsejétől érvényesülnek.

A tervezet előkészítésekor élénk disputa folyt az úgynevezett szolgáltatási koncesszió sorsáról, amely végül is bekerült a javaslatba. A vitában némiképp módosultak - egy-két beszerzés esetén az eredetileg javasoltnál fokozatosabban emelkednek - a nemzeti értékhatárok 2005. december 31-ig. Azt követően már nem a közbeszerzési, hanem az aktuális költségvetési törvény határozza meg nemcsak a nemzeti, hanem az azt el nem érő, úgynevezett egyszerű beszerzések értékhatárait is. Az utóbbiak körében árubeszerzéseknél, valamint egy-egy szolgáltatás megrendelésekor 2-2 millió, építési beruházásoknál 10 millió forint lesz az irányadó.

Az újdonságnak számító és az előkészületek során sok kritikát kiváltó beszerzési terv szükségesnek találtatott, jóllehet enyhébb szabályozásban. A szakemberek és a jogszabály-előkészítők álláspontja ugyanis, hogy az előrelátás, az adott évre vonatkozó beszerzések ütemezése az átláthatóságot, a tiltott részekre bontás megelőzését szolgálhatja. A szintén új intézménynek szánt közbeszerzési naplót - mely az eljárás minden mozzanatát dokumentálta volna - viszont elvetették a tárgyalásokon.

A közbeszerzési eljárás változatlanul nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos lehet. Az új törvény módot ad arra, hogy az ajánlatkérő válasszon a nyílt és a meghívásos eljárás között. Az utóbbi két szakaszból áll: először a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevőkről döntenek, a másodikban felkérik ajánlattételre a kiválasztottakat, majd elbírálják a pályázatokat. Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát, ami ötnél kevesebb nem lehet. A törvénytervezet - a közösségi irányelvekkel összhangban - továbbfejleszti a kizáró okok körét, vagyis azokat az eseteket, amikor az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó nem vehet részt az eljárásban. Ilyen új ok például, ha az érintett a tevékenységét felfüggesztette, vagy ha gazdasági, szakmai tevékenységével kapcsolatban a büntetőbíróság elítélte.

A jogviták megelőzhetők az új jogintézménnyel, a békéltetéssel. Ugyancsak új a tanúsítási eljárás, melynek során egy független, szakmailag elismert szervezet vagy személy igazolja, hogy az ajánlatkérő megbízható, közbeszerzési gyakorlata korrekt, szabályos.