Közepes méretű és népességű megyének számít mintegy 4300 négyzetkilométeres területével és cirka 425 ezer lakosával Fejér, amelynek két megyei jogú városa van, Székesfehérvár és Dunaújváros.

A megye legfejlettebb térsége Székesfehérvár és környéke, ahová a rendszerváltást követően az ezredfordulóig mintegy 2 milliárd amerikai dollár értékű működő tőke érkezett. A városban jelentős ipari fellendülés zajlott az ezredfordulóig, s polgármestere szerint napjainkban egy olyan ipari szerkezetváltás folyik, amelyben a termékek egyszerű összeszerelését felváltja a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó munka. A városban jelenleg öt ipari park működik, ezek közül az egyik a Videotoné, a másik az Ikarusé.

Az ipari szerkezetváltás velejárójaként a közelmúltban a megyeszékhelyet is utolérte a nagyvállalatok szinte egész Nyugat-Dunántúlra jellemző leépítési hulláma. Székesfehérváron az építőiparban zajlanak jelenleg elbocsátások, amelyek több mint 260 munkavállalót érintenek, az Ikarusbusnál történt termelésbeszüntetés pedig 187 dolgozót érint a városban.

A megye másik nagyobb városában, Dunaújvárosban jelenleg van napirenden a Dunaferr privatizációja. Mint ismert, a kormány még márciusban döntött a dunaújvárosi társaság magánosításáról, majd ezt követően az ÁPV Rt. szeptember elején írta ki a privatizációs pályázatot a cégre.

A megye déli térségében, a mezőföldi Sárbogárdon a Mannesmann 2000-ben történt üzembezárását követően több cég is jelentős leépítést hajtott végre, az idén pedig további vállalkozások ottani telephelyei szűnnek meg. A város ugyan több iparterületet is kialakított, de a befektetők egyelőre távol maradnak Sárbogárdtól.

Fejér megyének, elsősorban Székesfehérvárnak és térségének legjelentősebb fejlesztési perspektívája a közúthálózat, a vasút és a légi közlekedés adottságaiban rejlik. A tervek szerint 2005-ben megkezdődhet a Fehérvár mellett lévő börgöndi repülőtér fejlesztése. Azt követően mindezen közlekedési adottságok képesek lehetnek egy szállítási, logisztikai szerepkört biztosítani a térségnek. E kapacitás megteremtése jelentős részben a városban előállított, valamint az oda érkező termékek szállítására épülhet. Székesfehérvár úgy alakította ki fejlesztési tervét, hogy a vasút és az M7-es, valamint a börgöndi repülőtér közelségében létesülhessen e logisztikai központ.