Még kevés a parkolási lehetőség

Budapest belvárosának legégetőbb problémája hosszú ideje a parkolás megoldatlansága. Az V. kerületnek csupán 28 ezer lakosa van, ám naponta mintegy 150 ezren jönnek a belvárosba dolgozni, illetve ügyeket intézni, vásárolni. Felmérések szerint a 150 ezer látogató közel 30 százaléka autóval érkezik - fejtette ki lapunknak Karsai Izabella, a Szent István Téri Mélygarázs Kft. műszaki vezetője. A belváros utcáin viszont nincs ennyi hely a parkoló autók számára. Egyes részeken, például a Deák téren az állandósult dugók az elviselhetetlenségig fokozzák a környezetszennyezést. Ráadásul a kerületbe érkezők tömege nem oszlik el időben, az itt dolgozók ugyanis ugyanakkor érkeznek a reggeli órákban, és szintén egyszerre hagyják el a Belvárost a késő délutáni, esti órákban. Sokszor még este hétkor is dugók nehezítik a közlekedést.

Az igazi gondot tehát nem azok az autósok jelentik, akik csak néhány órát töltenek el a kerületben, hanem azok, akik itt dolgoznak, és egész napra foglalják el az utcákat. Jelenleg mintegy 8600 szabályos, felszíni parkolóhely található a kerületben, ám ennél jóval többen parkolnak itt, sokan szabálytalanul. Ennek ellenére két hónapja szünetel a szabálytalanul parkoló autók elszállítása. Igaz, hogy a gépkocsik elszállításával is voltak problémák, ami vélhetően a szervezetlenségből fakadt - tette hozzá Karsai Izabella. Sokszor ugyanis nem a forgalmat akadályozó, az úttesten parkoló autókat szállították el, hanem azokat a gépkocsikat, amelyek szabálytalanul parkoltak ugyan, de a forgalmat nem akadályozták. Az egyik legfontosabb feladat az úttesten szabálytalanul várakozó autók elszállítása lenne.

A belvárosi lakosoknak kiadott ingyenes parkolóengedélyek száma is megközelíti a 8600-at, tehát a rendelkezésre álló felszíni helyek számát. Ám ez nem azt jelenti, hogy a helyeket az itt lakók foglalják el, hiszen hétköznapokon általában ők is autóval mennek dolgozni a város más részeibe.

Bár kevés a parkolóhely, a kerületnek nem az a célja, hogy a felszíni helyek számát növelje, hanem az, hogy az autókat mélygarázsokba terelje. Az önkormányzat arra törekszik, hogy minél több zöld területet, parkot, sétálóutcát és díszburkolatot alakítson ki, amit csak a felszíni parkolóhelyek csökkentésével lehet megoldani. Még legalább 4-5 mélygarázsra lenne szükség, amelyeket a főútvonalak közvetlen közelében kellene kialakítani, hogy a forgalom ne terhelje a keresztutcákat - mondja a szakértő.

A közelmúltban több mélygarázs is elkészült - az Erzsébet téri, a Szabadság téri, a Bank Center parkolója, valamint a Bazilika mélygarázs -, amelyek enyhítették ugyan a problémákat, de teljesen nem oldották meg. A legrosszabb a helyzet a belváros középső részén, illetve a déli övezetben a Kossuth Lajos utcától a Fővám térig, ahol jelenleg nincs felszín alatti parkoló. Itt lenne a legnagyobb szükség mélygarázsokra, ám a sűrű beépítettség miatt ezeken a részeken nehéz a beruházásoknak helyet találni. Megfelelő hely lehetne például egy felszín feletti parkolóház építésére a Molnár utca, továbbá mélygarázst lehetne építeni a Március 15. téren, illetve a Bástya utcában, ahol még vannak telkei az önkormányzatnak. A belváros középső negyedében pedig a József Nádor téren lenne célszerű felszín alatti garázst építeni.

Az igazi megoldást a p+r rendszerek elterjedése jelentené, vagyis hogy minél több autós a város külső tömegközlekedési csomópontjainál található parkolókban hagyná az autóját, és metróval, autóbusszal vagy villamossal jönne be a belvárosba. Az uniós tagországokkal ellentétben azonban Magyarországon ez még nem terjedt el. Ennek egyik oka a nem megfelelő tömegközlekedés. A másik, hogy p+r parkolók kialakításá-ra alkalmas területek általában a külső kerületek tulajdo-nában vannak, s az ingatlanokat inkább a nagyobb bevételt hozó bevásárlóközpontok vagy egyéb fejlesztések céljára hasznosítják.