Nehezen bizonyítható pénzmosási tranzakciók

Az ügyfél-azonosítási kötelezettségek szigorodása és a javuló jogkövetés eredményeképpen Magyarország pénzmosás terén egyre kevésbé vonzó célpont. Ennek ellenére esetenként így is milliárdos összegek legalizálására derül fény. A rendőrség a tavalyi nyomozásokban összesen 4 milliárd forint tisztára mosását tárta fel, míg az idén indított eljárásokban - a K&H Equities-ügyet nem számítva - több mint 5 milliárd legalizálását próbálja meg kideríteni. A brókerbotrányban eltüntetett és tisztára mosott pénz - a rendőrség feltételezése szerint - önmagában 10 milliárd forintnyi.

A rendőrségre érkező bejelentések 90 százalékát a pénzintézetek küldik, igaz, az elmúlt két évben végrehajtott jogszabály-módosítások eredményeként más területekről, így közjegyzőktől és könyvelési vállalkozásoktól is növekvő számú bejelentés érkezik - tudtuk meg Molnár Csabától, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) pénzmosás elleni osztályának vezetőjétől. Az ellenőrizhetőséget nehezíti, hogy a rendőrség sokszor ugyan semmilyen legális tevékenységet nem talál az ügyletek mögött, ám arra sem utal semmi, hogy a pénz visszaélésből származna. A pénzintézetek a két évvel ezelőtti 1600-hoz képest tavaly 6200 bejelentést tettek a rendőrségen, s ez a szám az idén már eddig meghaladja a 4500-at.

A pénzintézetek esetében nem igaz, hogy minden kétmillió forint feletti tranzakciót jelenteni kell a ORFK-nak. A bankoknak csak akkor kell tájékoztatást adniuk egy ügyletről, ha valamilyen szokatlan körülmény merül fel. Ilyen lehet, ha egy újonnan alapított, vagy éppen egy több éve semmilyen tevékenységet nem folytató cég vesz részt nagy összegű ügyletekben. Az ORFK azt is évente összegzi, melyik pénzintézettől hány bejelentés érkezik. Ez részben ügyfélkör- és tranzakciótípus-függő, így nem feltétlenül igaz, hogy a legnagyobb bankoknak kell a legtöbb információt adniuk a rendőrségnek. Emellett a bejelentési hajlandóság sokszor attól is függ, hogy a pénzintézet anyabankjának országában milyen a pénzmosás elleni küzdelem kultúrája - tette hozzá az osztályvezető.

A bejelentési kötelezettség betartását a pénzintézetek általában ellenőrzési vagy jogi főosztályuk felelősségi körébe utalják. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt már több büntetőeljárás indult Magyarországon, ám éppen az előbbi gyakorlat miatt pénzintézetek vezetőit eddig egyetlen esetben sem próbáltak meg felelősségre vonni. Mindenesetre a bejelentések növekvő száma ellenére a kötelezettség teljesítése nem százszázalékos.

A bejelentések többségéből szakértők szinte azonnal megállapítják, hogy valószínűleg nem bűncselekményből származó pénzt mozgattak. Alaposabb vizsgálatot igényel, ha kiderül, hogy a tranzakcióban részt vevő felek között offshore országokhoz köthető, vagy a cégnyilvántartásban nem fellelhető cég is szerepel, esetleg az érintett személyek között a rendőrség által ismert bűnözők is vannak. Az alaposabb vizsgálat nem jelent automatikusan nyomozást, a rendőrség csak akkor indít büntetőeljárást, ha konkrét gyanú merül fel, hogy a tranzakcióban mozgó pénz bűncselekményből származik. Így végül, konkrét bűncselekmény gyanújának hiányában, nem kerül sor nyomozás elrendelésére. Részben erre vezethető vissza, hogy a rendőrség a bejelentések nagy száma ellenére tavaly mindössze öt, míg az idén hét nyomozást indított pénzmosás gyanúja miatt, legutóbb a K&H Equities ügyében.

Az ORFK SZBEI osztályvezetője szerint a bejelentésekben felfedezett visszaélések alacsony aránya ellenére indokolt a bejelentési kötelezettség jelenlegi körét fenntartani. Sőt, ezt inkább tovább kellene bővíteni. Erre példa a magyarországinál szigorúbb szabályozást alkalmazó Egyesült Királyság, ahol a rendőrség évente több millió tranzakcióról kap bejelentést.