Nem számíthatnak béremelésre?

A nyugdíjak januártól 6,3 százalékkal emelkednek - ez a jövő évi infláció és a nettó átlagkereset-emelkedés számtani átlagaként adódik. Érdekes, hogy a nyugdíjemelés számításához használandó képlet kisebb inflációval számol a PM prognózisánál. A törvénytervezet 5,8, míg a PM anyagai a fogyasztói árszint 6 százalékos emelkedését valószínűsítik 2004-re. A képlet másik tagjaként a nettó átlagkeresetre vonatkozó adatot kell figyelembe venni, amire a törvényjavaslat 6,8 százalékos emelkedést tartalmaz. Ezt összevetve a PM által az adótörvények kapcsán az Országgyűlés tájékoztatására készített anyaggal, a személyi jövedelemadó mintegy 12 százalékpontnyi terhelésének növekedéséről tanúskodnak az adatok.

A tárca egy hete még arról számolt be az Országgyűlésnek, hogy jövőre 8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést prognosztizál. A PM lapzártánkig nem kommentálta ezen felvetésünket. Érdemes megjegyezni: László Csaba pénzügyminiszter két hete 6 százalékos nettó keresetemelkedési prognózisról számolt be a sajtónak, de az érdekképviseletekkel 8 százalékos növekedés mellett tárgyaltak.

Januárban a bírák és az ügyészek sem számíthatnak alapilletményük emelésére - igaz, náluk még az idén több lépésben, a ja-nuári 202 950 forintról novemberre már 304 400-re emelkedik az első fizetési fokozat alapilletménye.

A főiskolai és egyetemi tanulók sem várhatnak magasabb ösztöndíjat, illetve fizetést januártól. Legalábbis a hallgatói normatíva az idei 91 ezer forint/éves szinten marad. Az egyetemi tanárok fizetése sem változna. Nem emelkedik a doktori alapképzésben és a köztársasági ösztöndíjban részesülők után fizetett támogatás sem. Egyedül a lakhatási támogatás nőne, az idei 33 ezer forint helyett jövőre évi 50 ezer forinttal támogatná az állam a diákotthoni elhelyezést, illetve az ezt kiváltó megoldásokat.

A törvényjavaslat rendezi a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak tiszteletdíját is: eszerint a rendes tagok 429 300, a levelező tagok pedig 333 900 forintra számíthatnak.