Prodi megvédte biztosait

Az Európai Bizottság elnöke nem lát okot arra, hogy a testület bármelyik tagja is lemondjon. Romano Prodi csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) vezetése előtt adott számot az Eurostat-botrányról, amely hivatali ideje eddigi legkomolyabb válságába sodorta a bizottságot. Az EP a következő hetekben tovább vizsgálja az ügyet.

Lesújtó képet fest a közpénzekkel való bánásmódról az Európai Unió statisztikai hivatalánál az a három belső jelentés, amelyek összefoglalóját csütörtökön ismerhették meg a sajtó képviselői. Az Eurostat-botrány kivizsgálására létrehozott különleges munkacsoport, a belső revízió és a csalási ügyek felgöngyölítésére szakosodott hivatal (OLAF) előzetes jelentései alátámasztják azt a gyanút, hogy az unió Luxemburgban székelő statisztikai hivatalánál éveken át törvénytelen módszereket alkalmazva szisztematikusan megdézsmálták a közpénzeket. Bár a vizsgálatok nem említenek végösszeget, a kár nagyságát több millió euróra tartják. A három vizsgálati jelentés, amelynek eredményeit csütörtöki meghallgatásán tárta az Európai Parlament vezetői elé Prodi, pénzek eltüntetésére használt feketekasszákról (ahogy a szöveg eufemisztikusan fogalmaz: tartalékokról), szerződéses összeférhetetlenségről, hamis szerződésekről és más pénzlenyúlási eszközökről tesz említést.

Az Eurostat egyik állandó szerződő partnere, az Eurocost nevű cég körül az OLAF által feltárt rendellenességek sokat elárulnak arról, milyen módszerekkel csapolták meg az adófizetők pénzét. Az összeférhetetlenség fogalmát meríti ki, hogy Yves Franchet, a statisztikai hivatal állásából azóta felfüggesztett vezetője a szerződő partner, az Eurocost alapítója és éveken át elnöke volt. Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy a cég 10 éven át megszakítás nélkül támogatásokat kapott az Eurostattól. A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a statisztikai hivataltól szerződések és támogatások címén is pénzt kaptak a nonprofit cég munkatársai. Az Eurocost hamis számlával olyan külső forrásokból keletkezett bevételeit is eltitkolta és egy "titkos magánszámlán" tartotta, amit egyébként vissza kellett volna fizetnie a statisztikai hivatalnak. A csalási ügyek kivizsgálására létrehozott uniós hivatal több mint egymillió euróra becsüli a szerződő cég tartozását az EU felé, és kizártnak tartja, hogy az Eurostat főigazgatója ne tudott volna ilyen mértékű viszszaélésekről. Az Eurocost csak csepp lehet a tengerben, hiszen a vizsgálatok eddig több más cégnél is hasonló machinációkat tártak fel, további 400 külsős szerződés felülvizsgálata pedig folyamatban van.

A Prodit vallatóra fogó parlamenti képviselőket nem is anynyira a statisztikai hivatal vezetőinek visszaélései érdekelték - hiszen azokról egy ideje már tudni lehetett -, hanem az, hogy a jelenlegi bizottság hivatalba lépése után is folytatódtak-e a törvénytelenségek. A képviselő-testület számos tagja ettől teszi ugyanis függővé, hogy megvonja-e bizalmát az Európai Bizottság azon tagjaitól, akik felelősséget viselnek az Eurostatért. Konkrétan Pedro Solbes, a gazdasági és pénzügyi főbiztos lemondása került szóba, aki hivatali felettese volt a statisztikai hivatal vezetőjének.

Romano Prodi számára a három jelentés üzenete egyértelmű: az anomáliák mind a jelenlegi bizottság 1999. őszi hivatalba lépése előtti időszakra nyúlnak vissza. "Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a módszerek 1999 után is előfordultak vagy folytatódtak volna" - jelentette ki meghallgatásán a bizottsági elnök. A jelentések azonban, bár ezt explicite valóban nem mondják ki, nem ennyire egyértelműek ebből a szempontból. Prodi szerint Solbest nem terheli semmilyen felelősség, mert a statisztikai hivatal leváltott elnöke egyszerűen félrevezette. A bizottsági elnök mindezért nem lát okot arra, hogy bármelyik biztosnak is magára kell vállalnia a politikai felelősséget, és le kellene mondania.