Új gazdálkodási stratégiát dolgoznak ki

Tavaly nyerte el a kerületben élők bizalmát. Milyen változtatásokat tervez ebben a ciklusban?

Meg kell szüntetnünk azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy az önkormányzat a működési költségeket a privatizációs bevételekből finanszírozza. Nem lehet a "családi ezüstöt" felélni. Ez a testület 12 éven keresztül úgy működött, hogy először a lakásokat adta el, majd az üzlethelyiségeket és a működési költségeit az eladott vagyonból fedezte. Ez tovább nem járható út, ezért ebben a ciklusban azt a célt tűztem ki, hogy biztosítsam a jövőt mind az önkormányzat, mind a kerület lakossága számára. Igaz, hogy nagyon komoly ingatlanállományunk van, de nincs olyan ingatlanportfólió, ami előbb-utóbb ne fogyna el. Ha ez bekövetkezik, a belvárosi önkormányzat forráshiányossá válik. Fontos a működési költségek csökkentése, valamint minél több uniós forrás megszerzése. Olyan beruházásokat kívánunk megvalósítani, mint például a Szent István téri mélygarázs, amelyek hosszú távon bevételt jelentenek az önkormányzatnak. A képviselő-testület már elfogadta a bevételi reformot és intézkedési tervet, melynek megvalósítása után belekezdünk egy hároméves fejlesztési tervbe.



Milyen fejlesztéseket terveznek ennek keretében?

Elsősorban a kerület infrastruktúráját, a lakosság életminőségét javító beruházásokat tervezünk. Ilyen például a Bástya utcai uszoda és mélygarázs építése, ami nagyságrendekkel kevesebbe kerül majd annál a szabadidőközpontnál, amit korábban ide terveztek, és ami oly sok vitát váltott ki. Igen fontos, hogy a belvárosnak legyen saját uszodája, hiszen eddig az iskolás gyermekek úszásoktatását a kerületen kívül oldottuk meg. Továbbá minden közintézményt akadálymentessé teszünk a mozgáskorlátozottak számára. Segíteni kívánjuk a lakáshoz jutást úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, üzletként használt lakások eredeti funkcióját viszszaállítjuk. Fontos továbbá a szociális rendszerünk továbbfejlesztése, valamint a belváros oktatási, kulturális értékeinek megőrzése. Nagyon jó hírűek a kerületi gimnáziumok és általános iskolák, közkedveltek az itteni óvodák, és ezek színvonalát továbbra is tartani kell. Folytatjuk a rehabilitációs programot, melynek középpontjában a világörökség részét képező Duna-korzó és a Belgrád rakpart áll.



Lesznek egyéb változások?

Igen. Szeretném még szélesebb alapokra helyezni a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást. Az tervezem, hogy az itt élő művészek, egyházak, belvárosi érdekvédelmi szervezetek és vállalkozók prominens képviselőiből konzultatív tanácsokat hozok létre még az idén ősszel. Cél, hogy az általuk javasolt, a kerület egészét érintő kérdéseket a képviselő-testület is megtárgyalná.



Mit tart a kerület legnagyobb problémáinak?

A belváros legfőbb problémái közé tartozik a parkolás, a zsúfoltság és ezzel összefüggésben a zaj- és környezetszennyezés. Ezért szigorúan lépünk fel azokkal szemben, akik átlépik a megengedett értékhatárokat. Mivel a parkolási felületet nem tudjuk megnövelni, a felszín alatt vagy fölött parkolóházakat kell építeni, és el kell érni, hogy a bejövő forgalomnak ne legyen érdeke az utcán parkolni. Ezt azonban csak a felszíni parkolódíjak növelésével lehet megoldani. A forgalom csökkentése érdekében sétálóutcákat tervezünk kialakítani.

Mit tesz az önkormányzat azért, hogy megakadályozza a belvárosi lakosság elköltözését?

Meggyőződésem, hogy kellő elszántsággal, odafigyeléssel és kitartó munkával vissza tudjuk szorítani a belvárosi élet árnyoldalait, hogy ne csak praktikus szempontból legyen jó az V. kerületben lakni. A Szabadság téren és az egész városrészben egyre nagyobb teret nyernek a zöldfelületek. Pályázat keretében hozzájárulunk a társasházak felújításához. Az idén erre a célra egymilliárd forint áll rendelkezésre. A közbiztonság növelése érdekében költségvetésünkből jelentős összeget fordítunk arra, hogy a rendőri jelenlétet erősítsük utcáinkon.



A belvárost gazdag kerületként emlegetik. Ön hogyan látja ezt?

Ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy ez számos hátránnyal is jár. Idei költségvetésünk 13 milliárd forint, és ennek a felét privatizációs bevételekből biztosítjuk. A belváros egy különleges kerület. Ez a város és az ország szíve: kormányzati negyed, banknegyed, idegenforgalmi és közlekedési központ, ám ezt a különlegességét a jelenlegi finanszírozási feltételek nem veszik figyelembe. Úgy kezelik, mintha egy 30 ezer fős vidéki város lenne. Miközben a belvárosnak naponta 400 ezer főt kell fogadni, a látogatók közlekedését, közbiztonságát megoldani. Mindez tehát pluszfeladatokat jelent, amit nem vesznek figyelembe sem a forrásmegosztásnál, sem az egyéb állami támogatások megállapításánál.



Az önkormányzat gazdálkodását illetően milyen évre számít 2004-ben?

Remélhetőleg a bevételi reformnak köszönhetően az önkormányzat gazdálkodása jövőre kedvező fordulatot vesz, ezzel megteremtjük a tervezett beruházásokhoz szükséges forrásokat, és e fejlesztések érezhetően javítani fogják a kerület lakosságának életminőségét.