A háztartások helyett a külföld finanszíroz

A második negyedévben a nemzetgazdaság nettó finanszírozási igénye 465 milliárd forint volt. A finanszírozás 60 százalékára az államháztartási szektor tartott igényt. A lakossági megtakarítások gyengeségét és eladósodási kedvének erősségét mutatja, hogy a háztartások április-júniusban egyáltalán nem járultak hozzá a vállalati szektor és az államháztartás finanszírozásához, ellenkezőleg: 36 milliárd forint erejéig - makrogazdasági nézőpontból közelítve - a külföld állta költekezéseiket. Az adatok közül egyértelműen ez a legkedvezőtlenebb, hiszen azt mutatja, hogy a magyar gazdaságnak a második negyedévben (a pénzügyi, illetve nem pénzügyi vállalatokat együtt kezelve) nem volt egyetlen olyan szektora sem, amely nettó megtakarítói pozícióban lett volna.

A pénzügyi számlák statisztikája szerint a második negyedévben a külföld 502 millió euró erejéig finanszírozta a nemzetgazdaságot. Ennek és a folyó fizetési mérleg hiányának különbsége erős közelítéssel megmutatja, hogy a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok a keletkező nyereség mekkora részét forgatták vissza. (A nemzetközi gyakorlatban a visszaforgatott profit a közvetlen tőkebeáramlás része, de a fizetésimérleg-statisztika csak a jövő évtől mutatja ki.) E szerint a második negyedévben körülbelül félmil-liárd eurónyi nyereség (külföldi tulajdonban lévő tőke) került vissza a gazdaságba. Ha a folyó hiány helyett a pénzügyi mérleggel és a nemzetközi tartalékok változásával számolunk, kicsit magasabb, 600 millió eurós értéket kapunk. Ez nagyjából megegyezik az előző negyedévi viszszaforgatással.

Ezek az adatok jobb színben tüntetik fel a külföldi tőke Magyarország iránti érdeklődését, hiszen így az első hét hónapban 1,7-1,9 milliárd eurós lehetett a teljes tőkeimport. (VG)