Brüsszel is mérlegeli a paktum átszabását
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHosszú hónapok találgatásai után a hét végén immár nyilvánosan is beismerte egy vezető európai bizottsági tisztviselő, hogy a testület maga is fontolgatja a stabilitási és növekedési paktum szabályainak átírását. Günter Verheugen bővítési biztos a Berliner Zeitungnak úgy nyilatkozott, hogy nincs kizárva a paktum átdolgozása. A biztos szerint a bizottságon belül arról tárgyalnak, "elég rugalmas-e a paktum az olyan helyzetekre való reagálásban, amelyek tíz évvel ezelőtt talán nem voltak előre láthatóak".
Verheugen azokra a nehézségekre célzott, amelyekkel elsősorban Francia- és Németország szembesül a túlburjánzó államháztartási hiány kapcsán. Hans Eichel szociáldemokrata pénzügyminiszter ugyanis a hét végén kénytelen volt elismerni, hogy a deficit jövőre is meghaladja majd a paktumban maximálisan engedélyezett 3 százalékos plafont, s mivel erre immár az egymást követő harmadik esztendőben kerül sor, a paktum értelmében sok milliárd eurós pénzbüntetésig terjedő szankciók kiszabásának eljárását kellene beindítani Berlinnel szemben.
Erre azonban aligha kerül sor - vélik egybehangzóan a kommentárok. Pedro Solbes monetáris ügyekben illetékes bizottsági tag javaslatára a múlt héten a tagállamok a kísértetiesen hasonló helyzetben lévő Franciaország számára egy év türelmi időt adtak, s hozzájárultak ahhoz, hogy csak 2005-től kelljen deficitét 3 százalék alá szorítania - emlékeztet a Die Welt. Solbes szóvivője, Eichel beismerése után nem a hasonló esetekben korábban tapasztalt szigorral reagált, hanem máris azt hangsúlyozta, hogy "elemeznünk kell a Németországból érkező számokat" - jelenti az EUobserver.
Nem mintha a legfrissebb adatok szívderítőek lennének. A kormányzat legújabb növekedési prognózisa a korábban számított (sokak által már akkor is optimistának titulált) 0,75 százalék helyett 0 százalékról szól. Ez persze tovább rontja majd az idei deficitet is, amely a korábban tervezett 18,9 milliárd euró helyett a jelenlegi számítások szerint 43,4 milliárdra rúg majd, abszolút rekordot állítva fel Németország 1945 utáni történetében.
A jövő évi büdzsé jelenleg 30 milliárd eurós deficittel számol, ez tehát már némi javulást jelentene az idei év 4,3 százalékos GDP-arányos hiánya után (utóbbi adat egyébként a legmagasabb az eurózóna bármely tagországában az egységes valuta 1999-es bevezetése óta), de eléréséhez még akkor is az állami kézben lévő Deutsche Telekom- és Deutsche Post-részvényeket kell eladni, ha 2004-ben teljesül a kormány által remélt 1,7 százalékos GDP-bővülés.
