Erős bizottságot akar Budapest

Működőképes, demokratikus és hatékony EU-ban érdekelt Magyarország a bővítés után - nyomatékosította egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Gottfried Péter integrációs államtitkár. A múlt hét végi római csúcstalálkozón elindított kormányközi konferencia (IGC) fejleményeit értékelve újólag aláhúzta, hogy a kis és közepes országok szempontjából legalább ilyen fontos az érdekérvényesítés (erős közösségi intézmények) biztosítása.

Ezért magyar részről 4 kritérium teljesülésére ügyelnek az új uniós alapokmány véglegesítésénél: 1. kerüljön be az európai alkotmányba a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó kiegészítés; 2. őrizzék meg a nizzai küszöböt (a tagállamok felének közreműködését előíró feltételt) a megerősített együttműködés intézményénél; 3. az intézményi egyensúly jegyében érvényesüljön az egy ország-egy bizottsági tag elve; 4. legyen mód strukturált együttműködésre (ezt kis számú tagállam indíthatná el, s a későbbi csatlakozás lehetősége itt, ellentétben a megerősített együttműködéssel, nem biztosított. Ilyen lehet a védelmi kooperáció, míg a megerősített együttműködésre a schengeni övezet vagy az eurózóna nyújt példát).

A kormányközi konferencia legkritikusabb pontja a szavazati súlyok újratárgyalása, amit Lengyel- és Spanyolország közösen és elszántan szorgalmaz, ám a náluk nagyobb államok sora (főleg Németország) ellenez. Ezzel összefüggésben Gottfried annyit jegyzett meg, hogy Magyarországnak a nizzai formula újratárgyalásához nem fűződik érdeke.

Általában az IGC munkájának lezárásához, az európai alkotmány elfogadásához a konferencián részt vevő államok egyetértésére van szükség. A nyári szaloniki EU-csúcs döntése értelmében az alkotmányszerződés aláírására a jövő évi bővítés, 2004. május 1-je után kerülhet sor, az akkor már 25 tagállam vezetőinek részvételével.