Modellértékű szerkezetváltás

Még a közelmúltban is Székesfehérvár számított Budapest után az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városának - szoros versenyben Győrrel.

Az utóbbi időszakban az önök városában történt termelésbeszüntetések, gyárbezárások után is igaz ez a megállapítás?

Székesfehérvár ma is tartja ezt a pozíciót, mivel az ország második-harmadik legiparosodottabb városa. A termelési kapacitások összességükben nem csökkentek jelentős mértékben, hiszen a levonulók mellett újak jelentek és jelennek meg, alapvetően a már betelepedett cégek stratégiai fejlesztéseiként. Az országban modellértékű, ahogyan az ezredfordulóra itt felfutott az ipar, és modellértékű a napjainkban lezajló ipari szerkezetváltás is. Ennek lényege, hogy a termékek egyszerű összeszerelését felváltja a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó munka. Napjainkban az országban talán Székesfehérvár gazdasága integrálódott a legmélyebben a globális piacba, ezért erősen konjunktúrafüggő. Az élénkülési szakaszban minden bizonnyal az elsők között fogunk "felgyorsulni".



A város gazdasági prosperálásának időszakában mennyi tőke érkezett a településre, s milyen befektetések történnek jelenleg, illetve e szempontból milyenek a kilátásaik?

Székesfehérvárra 1992-2000 között mintegy 2 milliárd dollár működőtőke érkezett, és jelenleg is folyamatos befektetések történnek. Fejleszt az Alcoa-Köfém, a Philips, a Visteon, a Denso, új kereskedelmi, szolgáltatási fejlesztések vannak napirenden. Megemlíteném a Bricostore beruházását és a Lidl kereskedelmi lánc küszöbönálló magyarországi logisztikai és oktatási központjának megvalósítását. A teljes összeg megközelítheti az 50 milliárd forintot. A kilátások kedvezőek. Megfigyelhető, hogy a jelen lévő transznacionális cégek Székesfehérvárra helyezik át európai adminisztrációs, pénzügyi-számviteli központjukat (mint az Alcoa-Köfém), illetve kutatási-fejlesztési központjukat (például a Visteon). Jellemző a közép- és a kisvállalkozások betelepülése a városba. A repülőtér fejlesztési programja az egyik húzóprogram. A szakmai előkészítő folyamat jelentősen felgyorsult azzal, hogy Székesfehérvár és Aba közösen megszerezte a terület tulajdonjogát. A beruházás nemcsak nagyságrendjéből adódóan generál majd erőteljes fejlődést, hanem minőségileg javítja Székesfehérvár gazdasági versenyképességét nemzetközi szinten.



Milyen a város, illetve a térség fog-lalkoztatási helyzete? Ez azért is fontos kérdés, mert korábban más megyékből, elsősorban Komárom-Esztergomból is ezrek ingáztak dolgozni a városba.

A székesfehérvári körzetben a munkanélküliségi ráta augusztusban 6,3 százalékos volt. Ez is jelzi, hogy a helyi gazdaság kellően erős volt ahhoz, hogy az IBM-től felszabadult munkaerőt különösebb feszültségek nélkül felszívja. Még a "vendégmunkások" is többnyire a megyeszékhelyen maradtak, főleg a fiatalabbak.



Ma milyen gazdasági helyzetben lévő városnak ítéli Székesfehérvárt?

A város gazdasága erős, a szerkezetváltással összefüggő változások a piacgazdaság természetes velejárói. Az IBM-eset azonban hangsúlyosan felszínre hozta, hogy a gazdaság szerkezetét kiegyensúlyozottabbá kell tenni. Túlzottan erős az ipar dominanciája, a kelleténél alacsonyabb a szolgáltatások aránya. A város tovább menetel, megteremti egy egyetemi, kutató-fejlesztő városrész feltételeit. Ezt a tervet Technopolisz néven foglaltuk össze. A gazdaság erejét mutatja az is, hogy tovább növekednek a lakásépítkezések, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói célú építkezések. Ez utóbbinál az idei nyolc hónap alatt 63 ezer négyzetméter területre kértek a vállalkozások építési engedélyt.



Milyen mértékűek a városban a helyi adók, mennyi bevétele származott korábban ezekből az önkormányzatnak?

Az elmúlt években a költségvetés bevételének mintegy 25 százaléka származott a helyi adóból. Az adó mértéke 2 százalék, de kedvezményeket tudunk nyújtani termék-előállítást vagy idegenforgalmi szolgáltatói beruházást célzó befektetések ösztönzéséhez, szakmunkástanulók foglalkoztatásához, alapkutatási, kísérleti-fejlesztési tevékenységhez is.



Mekkora költségvetéssel gazdálkodik a város, ez mire elég, illetve szorul-e hitelfelvételre az önkormányzat?

A költségvetés főösszege 28,5 milliárd forint, ami biztosítja a gazdálkodás kiegyensúlyozását. Hitelt csak fejlesztésekre veszünk fel, jelentősen a megengedhető mérték alatt.



Milyen módon igyekszik ösztönözni a befektetéseket az önkormányzat? Vannak-e új eszközeik, elképzeléseik?

Ebben az új fejlődési szakaszban a helyhatóságnak is megváltozik a szerepe. Már nem elegendő csupán a növekedés hordozta időszakra jellemző területi alkalmasság megteremtése, alapvető követelményként jelentkezik a versenyképességet meghatározó elemeknek, a gazdasági tér minőségi jellemzőinek a fejlesztése. Ráadásul ezt a versenyképességet már nemcsak a település szintjén kell értelmezni és megteremteni, hanem a tágabb gazdasági tér, a város és gazdasági vonzáskörzete szintjén. Ebből a felismerésből indultunk ki, amikor gazdaságfejlesztési-befektetésösztönzési stratégiánk középpontjába a város logisztikai értékének növelését, a humán erőforrások fejlesztését, a nagy infrastrukturális rendszerfejlesztéseket és a városi élet minőségének javítását helyeztük. Ennek a stratégiának a keretében foglalkozunk a légi szállítási funkció meghonosításával Székesfehérváron a börgöndi repülőtér polgári célú reaktiválásával, a befektetéseket fogadó új ipari parkok kialakításával, a várost érintő meglévő és tervezett gyorsforgalmi utakat összekötő - és ezzel Székesfehérvárt az ország Budapest után legjobb adottságú közúti közlekedési csomópontjává avató - elkerülő gyűrű megépítésével, a kutatási-fejlesztési és felsőoktatási infrastruktúra fejlesztését hosszú távon is biztosító - fentebb már említett - Technopolisz program kezdeményezésével. A városi élet minőségének fejlesztésével erősíteni akarjuk Székesfehérvár már ma is jól érzékelhető népességvonzó erejét, nagy léptékű lakásépítési programmal támogatva a fiatalokat és a szociálisan rászorultakat.



Ez a stratégia milyen távlatokra szól, és ezen belül milyen célokat tartalmaz közép- és rövid távon? Milyen fejlesztéseket tervezett megvalósítani az önkormányzat a következő két-három évben?

A város elkészítette 2010-ig szóló gazdaság- és településfejlesztési programját, amelynek alapcélja Székesfehérvár fenntartható fejlődésének biztosítása, a városi élet minősége javításának elsődlegessége mellett. Székesfehérvár célja a régióközponti szerepkör elnyerése, és erre minden esélye megvan. A stratégiai program biztosítja, hogy a megyeszékhely választási ciklusokon túlmutató időtávban stabil, kiszámítható és irányított módon fejlődjön. Kiemelt célprogramjainkhoz így megteremtődnek a köz- és magánszféra partnerségének az alapjai, ami nélkül nem biztosítható a fejlődés fenntarthatósága. Ezek a programok mindenekelőtt a gazdasági tér erejét hivatottak növelni, ami a betelepedett és Székesfehérváron stabilizálódott stratégiai befektetőknek, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak is elemi érdeke. Ez a partnerség egyben alapja is annak, hogy rendelkezésre álljon a szükséges önerő az EU-s csatlakozással megnyíló új támogatási források hatékony felhasználásához.



Már volt szó a költségvetésről; milyen fejlesztéseket tud ebben az évben megvalósítani a város?

Az önkormányzati lakásépítés keretében az idén 66 bérlakást adunk át, újabb 160 előkészítését kezdjük el. Ezenkívül több mint kétszáz relatív alacsony árú lakás építését az önkormányzat szervezi az "otthonteremtő program" keretében. Megtörtént 80 oktatási intézmény felújítása mintegy 400 millió forint összegben. Folytatódott a társasházak energiatakarékos felújítása, 300 millió forint elnyert pályázati támogatással. A csatornázási program is folytatódott, amelyhez mintegy 450 milliós céltámogatást nyert el a város. Az idén befejezzük a Sóstói stadion korszerűsítését, és megkezdődik a Vörösmarty Színház rekonstrukciójának előkészítése.