Mindent eldöntő ütközetre készül Orbán Viktor Brüsszellel: itt vannak Magyarország követelései – ez az EU-csúcs más lesz, mint a többi

Magyarország semmilyen olyan megoldást nem támogat, amely a magyar családok és adófizetők számára további pénzügyi kötelezettségvállalást vagy jogi felelősséget jelentene Ukrajna háborús finanszírozásáért – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően a miniszter sajtónyilatkozatában elmondta: a miniszterek megkezdték a decemberi uniós csúcs előkészítését, amely az átlagosnál is jelentősebb kérdéseket tárgyal majd, köztük Ukrajna további finanszírozását, az uniós bővítési folyamatot és versenyképességi ügyeket. 

Közölte: kedden az Európai Bizottság úgynevezett opciós papírt terjesztett elő, amely három lehetséges módszert vázol fel Ukrajna további katonai és civil támogatására: a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználását, közös hitelfelvételt, illetve tagállami közvetlen befizetéseket. A dokumentum ezek bármilyen kombinációját is elképzelhetőnek tartja.

Bóka különösen aggályosnak nevezte a javaslatokat annak fényében, hogy Ukrajnában nemrég a külföldi támogatásokkal való, mintegy 100 millió eurós nagyságrendű visszaélésekről szóló korrupciós botrány robbant ki. „Ebben a helyzetben indokoltabb lenne az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felfüggesztése és a szükséges vizsgálatok lefolytatása, nem pedig további eurómilliárdok átutalása” – mondta.

Uniós csatlakozás helyett stratégiai partnerség

A bővítéspolitikával kapcsolatban kijelentette: Magyarország álláspontja változatlan, vagyis Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye, inkább stratégiai partnerségben kellene gondolkodni. Szerinte a bővítést érdemalapon kell folytatni, ahogy a nyugat-balkáni országok és Moldova esetében is, ahol a folyamat valódi perspektívával és hozzáadott értékkel bír.

A következő hétéves költségvetési keretről folyó politikai vitáról Bóka elmondta: jelenleg a valódi tárgyalások az Európai Bizottság és az Európai Parlament között zajlanak, miközben a tagállami kormányokat tömörítő tanács háttérbe szorul. Magyarország azt kérte a dán soros uniós elnökségtől, hogy állítsa helyre az intézményi egyensúlyt, és a tagállamok vegyék vissza az irányító szerepet a költségvetési tárgyalásokon.

A bizottság jövő évi jogalkotási munkatervéről szólva egy anomáliára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság nem tesz le olyan javaslatokat, amelyek rövid távon mérsékelnék az európai vállalkozásokat és polgárokat sújtó magas energiaárakat. Bírálta továbbá a migrációs szolidaritási mechanizmus aktiválását célzó bizottsági javaslatot, amely szerint 

Felháborítónak nevezte a javaslatot, emlékeztetve, hogy Magyarország több mint egy évtizede védi az EU külső határait, amiért sem támogatást, sem elismerést nem kapott, ellenben napi egymillió eurós bírsággal sújtja az Európai Bíróság. Hozzátette: a tervezet szerint a külső határokon működő menekülttáborok kapacitásának negyedét Magyarországnak kellene biztosítania, amit súlyosan aránytalannak nevezett.

A miniszter szerint az EU védelmi politikájának megerősítése kapcsán sem világos, hogy európai vagy ukrán védelmi kapacitások építéséről van-e szó. Magyarország álláspontja szerint az európai adófizetők pénzéből kizárólag európai védelmi képességeket kell fejleszteni.

Bóka beszámolt arról is, hogy a magyar kormány kezdeményezte az EU hatásköreinek átfogó átvilágítását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol az unió túlléphetett hatásköri korlátain többek között a gazdaságpolitika, energiapolitika, migráció, jogállamiság, oktatás, kultúra és családpolitika területén. Az átvilágítás eredményeit a jövő év elejére ígérte.