Bejelentés: odaadják a svédek a csúcsmodern Gripeneket Amerika új ellenségének, nem kellettek az F-16-osok, Trump ki fog akadni – de Magyarország más vadászgépet vehet

A Saab a hétvégén hivatalosan is megerősítette, hogy Gripen vadászgépeket ad el Kolumbiának. A dél-amerikai ország 17 vadászgépet vásárol, az üzlet értéke 3,1 milliárd euró (mintegy 1200 milliárd forint). A gépeket a tervek szerint 2026 és 2032 között szállítják le Kolumbiának.

A FlightGlobal értesülései szerint a Saab két kompenzációs megállapodást is aláírt a kolumbiai kormánnyal, melyek a közlemény szerint különféle katonai és társadalmi projektekre vonatkoznak. A hírek szerint a Gripen-eladás ellentételezése olyan területeket fog lefedni, mint a repüléstechnika, a kiberbiztonság, az egészségügy, a fenntarthatóság és a víztisztítás.

„Megtiszteltetés számomra, hogy Kolumbia a Gripen E/F-et választotta légvédelmi képességeinek fejlesztésére. Örömmel üdvözlöm Kolumbiát is a Gripen családban” – nyilatkozta Micael Johansson, a Saab elnök-vezérigazgatója, aki szerint a megállapodás egy erős és hosszú távú partnerség kezdetét jelenti, amely megerősíti a dél-amerikai ország védelmét és biztonságát.

Gustavo Petro kolumbiai elnök még áprilisban jelentette be, hogy országa a Gripen vadászgépek megvásárlásáról döntött, azonban egy ideig nem közöltek részleteket. Akkor a kolumbiai légierő úgy nyilatkozott, hogy 16-24 repülőgépet szerezhetnek be.

A Saab közleménye szerint a dél-amerikai ország 15 együléses E-modell vadászgépet és két kétüléses F-modellt fog hadrendbe állítani. Kolumbia új Gripenjei az izraeli Aerospace Industries Kfir vadászgépekből álló flottáját fogják felváltani.

Háború készülődik: a dél-amerikai helyzet fokozódik, az USA kolumbiai célpontokat likvidált

A fegyvervásárlás bejelentése különösen pikáns a jelenlegi helyzetben, miután a közelmúltban történelmi léptékű szakadás történt az Amerikai Egyesült Államok és legfontosabb dél-amerikai szövetségese, Kolumbia között. 

Donald Trump október végén, a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében „illegális drogfőnöknek” nevezte Kolumbia elnökét, Gustavo Petrót. A megbélyegzés oka, hogy Petro „erőteljesen ösztönzi a kábítószer tömeges termelését”, a következmény pedig, hogy Washington a továbbiakban nem nyújt anyagi támogatást Kolumbiának – írta akkor a BBC.

A mostani válság két, egymással szöges ellentétben álló politika és világkép ütközése. Gustavo Petro, aki maga is gerillaként kezdte a pályafutását, jó ideje Kolumbia első baloldali elnöke, aki már a kampányában is a Washington által fémjelzett, katonai központú „War on Drugs” teljes újragondolását hangoztatta. Ezzel szemben a Trump-adminisztráció a zéró tolerancia politikájában hisz, ahogyan azt a Karib-térségben felvonultatott hadiflotta, a vitatott dróncsapások és a CIA bevetésének engedélyezése is mutatja Venezuela esetében.