Az első uniós költségvetés

A májusi csatlakozás következményeként bővül az Európai Unióból származó források köre, és a jelenleg is élő előcsatlakozási programok (PHARE, ISPA, SAPARD) mellett Magyarország jogosult lesz az uniós agrártámogatásokból, a strukturális alapokból és a kohé-

ziós alapból származó forrá-

sokra is. A kapható források,

illetve a teljesítendő hozzá-

járulásunk nagyságát is a csatlakozási szerződés, illetve az uniós jogszabályok határozzák meg.

Jövőre összesen 170 milliárd forintnyi EU-támogatásra számíthatunk, amiből a 66 milliárdos hazai résszel együtt 236 milliárd forintnyi fejlesztés

valósulhat meg. Ezért cseré-

be hazánknak teljesítenie kell

az EU költségvetéséhez va-

ló hozzájárulási kötelezettsé-

gét. Magyarországnak 2004-ben összesen 122 milliárd forintot kell az EU-költségvetésbe befizetnie.

Az áfa, valamint bruttó nemzeti jövedelem alapú befizetések mellett leginkább a költségvetés vám- és importbevételeit módosítja a csatlakozás. A központi költségvetésnek 2004. évre 43 milliárd forint összegű forrása prognosztizálható vámjellegű bevételek címén, míg az idén mintegy 133 milliárd forint származhat ebből.

A büdzsé az uniótól is kap egy egyösszegű, 43,9 milliárdos visszatérítést. Az uniós támogatások döntő többségét nem kell megjeleníteni a kormányzat pénzügyi számláin, az uniós tagdíj ugyanakkor szerepel rajta, így a hiányt növeli.