Egységes uniós távközlési piac a cél

A távközlési piaci egységes szabályozásának lehetőségeiről tanácskoznak pénteken Budapesten az Európai Bizottság információs társadalom vezérigazgatóság tanácsadó testületének (ERG) tagjai.

Az eseményről Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet (HíF) elnöke pénteken az MTI-nek elmondta: a testületnek nemcsak a 15 uniós tagország hírközlési felügyeletének vezetői a tagjai, hanem a 10 csatlakozó országéi is.

Hozzátette: az ERG először tart tanácskozást uniós tagországon kívül, s az, hogy ennek a helyszínéül Budapestet választották, elismerése a magyar távközlési piacon elért szabályozási eredményeknek.

Az elnök elmondta: az IRG célja az, hogy az unióban teljesen egységes távközlési piac alakuljon ki, s ennek megfelelően a szabályozó hatóságok megközelítése is egységessé váljon.

"Ezt azonban nagyon nehéz elérni, mivel a uniós, illetve a csatlakozó tagországok piaca nagyon eltérő" - tette hozzá.

Frischmann Gábor kifejtette: az IRG tanácskozás egyik fő témája a mobil végződtetési díjak megállapításának problémaköre volt. Kérdésként felvetődött, mennyire kell egységesen kezelni ezt a piaci szegmenst akkor, amikor nyilvánvaló, hogy a szabályozási különbségek hatnak a piacok fejlődésére, illetve a távközlésbe történő befektetési kedvre.

Vita tárgya az is, hogy a különböző országok szabályozási hatóságai mennyire egységesen és mennyire keményen lépjenek fel ezen a területen a szolgáltatókkal szemben.

A tanácskozáson szó esik arról is, hogy mennyire kell egységesen szabályozni az unióban az adott ország piacán monopolhelyzetű cégek működését.

Az elnök elmondta: pénteken az ERG ülésen az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen kötelezettségeket kell és lehet róni a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra, s ezeknek mennyire kell egységeseknek lenniük az unióban.

Frischmann Gábor közölte: az IRG csütörtöki tanácskozásán a felek megállapodtak például abban, hogy a mobil távközlés végződtetési díjait is mihamarabb költségalapúan kell kalkulálni, ám ennek pontos idejéről nem állapodtak meg.

Hozzátette: Magyarország 3 év alatt kívánja ezt elérni, ám több uniós, illetve csatlakozó ország nem vállalt határidőt. (MTI)