Műtárgybizniszben Anglia az első

A magyar műkereskedők egyetértenek abban, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásával bővül a piac, de már nem tér vissza az elmúlt több mint tíz évben tapasztalt dinamikus növekedés.

A hazai műtárgykereskedelemre kedvezően hathat a csatlakozás, ha az európai uniós szabályok, törvények és szokások érvényesülnek Magyarországon is - mondta Nagyházi Csaba, a Magyarországi Műtárgy- és Régiségkereskedők Szövetségének elnöke, a Nagyházi Galéria tulajdonosa.

Az uniós szabályok tekintetében az adózás a központi kérdés, ugyanis Magyarországon szigorúbb a műtárgyak kereskedelmének adóztatása, mint Nyugat-Európában általában. A műtárgykereskedelmet nemcsak az EU átlagához képest magas, 25 százalékos áfa terheli, hanem az 5 százalékos művészeti járulék is. A műtárgyak másodlagos forgalmazásában fizetendő művészeti járulék legmagasabb kulcsa az Európai Unióban 4 százalék, de van olyan ország, ahol bizonyos értékhatár alatt ilyet nem is kell fizetni.

Míg Nyugat-Európában bizonyos összeghatár alatt nincs kiviteli engedély, addig Magyarországon még a néhány ezer forintos műtárgy külföldre szállítását is engedélyeztetni kell, ami nemcsak időt, de költséget is jelent, egyben, pedig versenyhátrányt a hazai műkereskedelem számára. Itthon minden 50 évnél régebbi műtárgy kiviteléhez engedély szükséges a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. Annyit már sikerült 2001-ben elérni, hogy a Magyarországra hozott műtárgy vám- és áfa-terheit eltörölték.

Az uniós csatlakozással azonban az áfát ismét vissza kell állítani - mondta el Bánkutiné Hajdú Éva, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának miniszteri biztosa. Az Európai Unióban a magyarnál kedvezőbbek a kiviteli feltételek. Az EU-ban például a festményekre 150.000 euró, azaz 38,56 millió forint az értékhatár, grafika esetében pedig 15.000 euró, azaz 3,86 millió forint.

Az Európai Unióban egyébként a legliberálisabb a brit műtárgykereskedelem szabályozása. Nem véletlen, hogy az európai forgalom 70 százaléka az Egyesült Királyságban bonyolódik.

Az értéket tekintve a hazai kereskedelem is egyre inkább az aukciókra koncentrálódik. A becslések szerint 5-6 milliárd forintos éves forgalom 80-90 százalékát a műtárgy aukciók bevétele adja.

Polgár Árpád, a Polgár Galéria tulajdonosa szerint Magyarországon az árverések élénkebb piacot jelentenek, mint az unióban. A hazai árverőházak 70 százalékos eredménnyel dolgoznak, míg sok európai árverésén a felkínált tárgyak alig 50 százalékát ütik le. Polgár Árpád véleménye szerint Európában nemcsak túlkínálat van, de a gyűjtők is "telítettek", se a gyűjtők köre, sem a gyűjtemények nem gyarapodnak olyan ütemben, mint az elmúlt évtizedekben. A galériatulajdonos szerint Magyarország uniós csatlakozásával a piac ugyan bővül, de árnyalatnyi visszaesés várható, nemcsak az aukciókon, hanem a bolti műkereskedelemben is. Különösen a most szárnyaló XIX. és XX. századi magyar festők kerülnek a jelenlegihez képest hátrányosabb helyzetbe. Ezek, az aukciókon elért árakkal, nagyjából már a "helyükre kerültek". Ennek ellenére számítani lehet arra, hogy a nemzeti piac 5-10 százalékos felárat ad a nemzeti műtárgyakért, ahogyan az Európában szokásos. Az uniós csatlakozás elsősorban a nemzetközi piachoz képest alulértékelt műtárgyak, köztük a kisebb magyar mesterek árát viheti fel - vélekedett Polgár Árpád.

Egyes műkereskedők úgy látják, hogy túlkínálat van a hazai műtárgy piacon, mások keveslik az újabb műtárgyak felbukkanását. Egy biztos, Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban szokásosnak a többszöröse, közel 400.000 védett műtárgy van, azaz ezeket nem lehet hosszabb időre, vagy véglegesen külföldre szállítani, ami korlátozza az értékesítést is. Ez az uniós csatlakozás után is így lesz, mert a nemzeti szabályok érvényesek az EU tagállamokban, Brüsszel ezt nem szabályozza.

A kereskedők részben a túlzottan sok védett műtárgyban látják a műkereskedelem fejlődésének gátját, van aki viszont éppen ellenkezőleg.

Bánkutiné Hajdú Éva szerint is indokolatlanul sok a védett műtárgy az országban és ez akadályozza az egészséges műtárgypiaci forgalmat. A védett műtárgyak nem feltétlenül szűkítik a magyar művek műtárgypiaci kínálatát, de ez csak olyan művek esetében igaz, amelyek legjobb áron Magyarországon értékesíthetők. Ebben az esetben ugyanis eredetigazolást is jelent a védettség, ami növeli a műtárgy értékét. A védettséggel járó tulajdonosi kötelezettséget viszont nem kompenzálja a szűk körű, de csak adható ellentételezés.

A hazai múzeumok három éve ígérik a védett műtárgyak védettségének felülvizsgálatát - mondta Nagyházi Csaba. A műtárgykereskedők szövetsége ugyanakkor már tíz éve azért küzd, hogy a védettségnek legyen gazdaságilag érzékelhető előnye. A szövetség elsősorban adó- és örökösödési adókedvezményt tartana elképzelhetőnek. (MTI)