Szőlőkivágás uniós pénzből

Az uniós csatlakozás számos követelményt támaszt a magyar szőlészet és borászat számára is, ezekről nyilatkoztak a legérintettebbek, többek között Tokaj-Hegyalja borvidék képviselői.

Magyarország az Európai Unióba 93 ezer hektár regisztrált szőlőterülettel lép be. Az uniós szabályozásból eredően a szőlőterület nagysága a belépés időpontjától számítva nem növekedhet. A regisztrált területeken kizárólag ültetvény felújítás és korszerűsítés lehetséges a jelölt területnagyság keretein belül, a kivágott ültetvények új telepítésekkel pótolhatók uniós támogatással - mondta Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.

Jelenleg a művelt ültetvények közel 60 százaléka 20 év feletti, ezért Magyarország a termelés alapjait tekintve jelentős hátránnyal csatlakozik a nagy európai szőlőtermelő országokhoz. Az elkövetkező években jelentős, országos méretű szőlőrekonstrukcióra, évi 5-6 ezer hektár új ültetvény kialakítására lenne szükség. Ez ellen hat az ágazat alacsony jövedelemtermelő képessége és az, hogy az uniós támogatás mértéke átlagosan alacsonyabb, mint a jelenlegi nemzeti szőlőtelepítési támogatás. Az Európai Unió a szőlőkivágást is támogatja, de a támogatással kivágott ültetvényt nem lehet újra telepíteni - hangsúlyozta.

Mindezek együtt előreláthatóan az összes magyar szőlőterület csökkenését fogják eredményezni - mutatott rá Kiss László.

Nagy valószínűséggel belföldön megnő a piaci szereplők száma. Ez azonban nem fogja felborítani a magyar borpiacot, mivel az elmúlt években is lehetőség volt körülbelül 170 ezer hektoliter EU-ból származó bor vámmentes importjára, ebből azonban az ország - több évre visszamenően - átlagosan csak 30 százalékot használt ki - mondta.

Kiss László a sátoraljaújhelyi központú Tokaj Kereskedőház vezérigazgatójaként elmondta: a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék szőlőterülete az Európai Uniós belépéskor mintegy 5400 hektár lesz, az ültetvények állapota, kezeltsége, életkora megfelel az országos helyzetnek.

Hegyalja területének felén 20-25 éves életkorúak a szőlők, jelentős nagyságrendűek a korszerűtlen térállású, alacsony tőkeszámú, kedvezőtlen fekvésben elhelyezkedő, magas minőségű szőlőtermelésére kevésbé alkalmas ültetvények - folytatta. Ebből eredően tehát a jövő fontos feladata a kedvezőtlen területeken található szőlők kiváltása új telepítésekkel, a jelenleg szőlőtermelésre nem használt legjobb napsütötte dűlőkben.

Véleménye szerint, mivel az uniós támogatás mértéke átlagosan alacsonyabb a jelenlegi nemzeti támogatásnál, valamint a borvidéken rendkívül magas a beruházási költség, arra lehet számítani: az elkövetkező időszakban a maximálisan lehetséges 5400 hektáros terület csökkenni fog.

A Tokaji bornak olyan évszázados piacai kerülnek be az EU-ba, mint Lengyelország, Szlovákia, Csehország. Ez megkönnyíti a borkülönlegességek exportjának bővítését. Kiss László megítélése szerint gyarapodni fog a Tokaji borok értékesítési lehetősége, főleg ha az állam is megfelelő pénzeszközökkel támogatja a marketinget. A Tokaji borok sikere előnyösen hat valamennyi magyar bor értékesítési esélyeire, jelentős szerepe lehet az országimázs javításában.

A borvidék egyik legtekintélyesebb - külföldi tulajdonban lévő - borgazdasága, a tolcsvai központú Tokaj-Oremus Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezetője, Bacsó András pozitívumként minősítette a borászat számára az uniós csatlakozást.

Úgy vélekedett, hogy több előny származhat a Tokaj-Hegyalján gazdálkodók részére az uniós csatlakozásból egyrészt közvetlen a csatlakozás után, illetve közép- és hosszútávon is, amely előnynek csak kis része látható jelen pillanatban.

Szakvéleménye szerint a már tagországok részéről mindenképpen nőni fog az érdeklődés egyrészt Magyarország, mint új tag, másrészt az itt előállítható különleges termékek, például a Tokaji borok iránt.

A tagországokban megtalálható az a vásárlói kör, amelynek pénze és igénye van az olyan magas minőségű termékekre, mint amilyen a tokaji aszúbor. Jelentősen csökkeni fognak azok az adminisztrációs és bürokrata formai kellékek, amelyekkel jelen pillanatban lehet exportálni borokat az EU-ba.

Könnyebben, egyszerűbben, különösebb adminisztráció nélkül és nagyobb kínálati piacról lehet majd kiválasztani a beszállítókat, így a felhasznált segédanyagokat és csomagolási anyagokat - mondta. Az Európai Unió országaiból kiszámíthatóan erősödik az érdeklődés az általános turizmus és a borturizmus iránt, amely végső soron hozzájárul a borvidék megismeréséhez, a tokaji borok népszerűsítéséhez, végső soron javítja az egyre kiválóbb minőségű tokaji borok eladhatóságát. (MTI)