Továbbra is az élen a Fidesz

A Századvég Politikai Elemzések Központja 2003. novemberi elemzése szerint továbbra is a Fidesz-MPSZ vezeti a pártok választói támogatottság szerinti rangsorát. Az összes megkérdezett körében 2, a pártválasztók körében 4, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 2 százalékpont a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben. Az SZDSZ támogatottsága a pártválasztók és a biztos szavazó pártot választók körében ebben a hónapban is eléri az 5 százalékot. A többi kis párt számára a novemberi adatfelvétel eredményei alapján nincs esély az öt százalékos parlamenti küszöb átlépésére.

2003 novemberének első felében az összes megkérdezett körében az MSZP támogatottsága 28, a Fidesz-MPSZ-é 30 százalék, az SZDSZ-é 3, az MDF-é pedig 2 százalék volt. Az MSZP esetében az előző havi adatokhoz képest 3, a Fidesznél 1 pontos növekedést, az SZDSZ-nél 1 pontos csökkenést, az MDF-nél pedig változatlanságot regisztrált a felvétel. Az SZDSZ az elmúlt negyedévben a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók folyamatosan az 5 százalékos küszöbérték szintjén mozog. A novemberi adatok szerint a bizonytalan pártpreferenciájú válaszadók és a válaszmegtagadók együttes aránya 31 százalékon áll, amely 5 százalékpontos csökkenés 2003. októberéhez képest.

A két nagy párt választói megítélés szerinti győzelmi esélyeiben kisebb, de figyelemre méltó változások történtek. Megállt a nyár óta tartó folyamat, amely az MSZP győzelmére tippelők folyamatos csökkenésével és a Fidesz-MPSZ ezzel azonos mértékű emelkedésével járt. 2003. novemberében a kérdésre válaszolók 40 százaléka tippelt úgy, hogy egy most esedékes parlamenti választást az MSZP nyerné meg, ez 2 százalékponttal magasabb érték a legutóbbi méréshez képest. A Fidesz-MPSZ a kérdésre válaszolók 56 százaléka szerint nyerne - itt az augusztustól októberig bekövetkezett 24 pontos ugrást követően 2 százalékpontos csökkenés figyelhető meg. A Fidesz szavazótáborának 82 százaléka bízik pártja győzelmében, 6 százalékuk szerint az MSZP nyerne, 12 százalékuk pedig bizonytalan az esélyek megítélését illetően. Az MSZP szavazóinak 70 százaléka számít saját pártja győzelmére, a Fidesz győzelmét 13 százalékuk valószínűsíti, szintén 16 százalék pedig bizonytalan az esélyeket tekintve.

Melyik párt nyerné a választásokat?

2002. január - 2003. november (a győztes pártot megnevezők százalékos aránya)

Az MSZP elutasítottsága novemberben 29, a Fideszé 26 százalék. Az MSZP támogatóinak 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a Fideszre semmiképpen nem szavazna, a Fidesz-MPSZ támogatóinak pedig 62 százaléka nyilatkozott ugyanígy a szocialistákról. Továbbra is a MIÉP elutasítottsága a legmagasabb, a novemberi adatfelvétel szerint erre a pártra az összes megkérdezett 48 százaléka semmiképp nem voksolna.

Novemberben a választásra jogosult megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy "egy most vasárnap tartandó választáson" biztosan elmenne szavazni - ez 6 százalékponttal magasabb a szeptemberi értékhez képest.

A Medgyessy-kormány választói megítélésének indexértéke a +/-100-as skálán az összes megkérdezett körében 3 pontos emelkedést mutat, -13 ponton áll. A kormány tevékenységének megítélése a legnagyobb kormányzó párt szavazóinak körében nem változott, a Fidesz szavazóinak körében 6, a bizonytalan pártpreferenciájú megkérdezettek körében pedig 11 indexponttal emelkedett.

2003 novemberében az ellenzék tevékenységének megítélése az összes megkérdezett körében 7 indexponttal emelkedett a legutóbbi méréshez képest. Az MSZP táborában 1, a Fidesz szavazóinak körében 9 pontos, a bizonytalanok körében 6 pontos javulás figyelhető meg.

A demokrácia működésének választói megítélése az összes megkérdezett körében a legutóbbi, szeptemberi adathoz képest 5 indexpontos csökkenést mutat úgy, hogy a demokrácia-index az MSZP szavazóinak körében 3 ponttal emelkedett, a Fidesz szavazóinak körében 4, a bizonytalan pártpreferenciájúak csoportjában pedig 7 indexponttal csökkent.

Az ország gazdasági helyzetére vonatkozó választói várakozások indexátlagát tekintve nincs elmozdulás szeptemberhez képest, a +/-100-as skálán most is-11 ponton állt az index, amely egyébként az augusztusi 18 pontos zuhanással lendült át a negatív tartományba. Novemberben ugyanakkor a szeptemberi átlagértékhez viszonyított változatlanság a pártpreferenciák szerint határozottan eltérő megoszlást takar. Az MSZP szavazóinál 5 indexponttal romlott, a Fidesz táborában pedig 4 ponttal javult az ország egy év múlva várható gazdasági helyzetére vonatkozó várakozások indexe, a bizonytalan pártpreferenciájúak körében 1 pontos emelkedést regisztrált a felvétel.

A novemberi adatfelvétel arra mutat, hogy a két nagy párt erőpozíciójának nyár közepén megindult látványos átrendeződése - melynek eredményeként a Fidesz átvette a listavezető pozíciót az MSZP-től - az ősz folyamán lefékeződött. A támogatottsági viszonyok az összes megkérdezett körében az elmúlt három hónapban stabilizálódtak, a biztos szavazó pártválasztók kategóriájában regisztrált október-novemberi ingadozás pedig az alacsonyabb esetszámmal összefüggő magasabb statisztikai hibahatár miatt nem nyújt lehetőséget mélyebb következtetések levonására. Novemberben nem nőtt tovább a két nagy párt választók szerinti győzelmi esélyei közötti távolság, ugyanakkor mind a kormány, mind az ellenzék tevékenységének, mind a demokrácia működésének megítélése, mind pedig az ország gazdasági helyzetének alakulására vonatkozó várakozások indexe a negatív tartományban áll.



Az adatfelvétel módszertana



A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 2003. november 3-10. között a Századvég és a Társadalomkutatási Intézet Rt. (TÁRKI) közös választáskutatási programjának keretében készült. Az ország 79 településén 1028 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 3,2 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.





SZÁZADVÉG ÉS TÁRKI VÁLASZTÁSKUTATÁSI PROGRAM

PÁRTOK VÁLASZTÓI TÁMOGATOTTSÁGA

2003. november (KEREKÍTETT ADATOK)



Összes megkérdezett Pártot választók Biztos szavazó pártválasztók

MSZP 28 40 41

Fidesz-MPSZ 30 44 43

SZDSZ 3 5 5

MDF 2 3 3

MIÉP 1 2 2

Munkáspárt 1 2 1

Centrum Párt 2 2 2

Egyéb párt 2 3 2

Nem tudja 24 - -

Nem válaszol 7 - -