Válság tört ki a paktum körül

Törvényhozási, igazgatási és pénzügyi intézményeken, ideológiai orientációkon, pártokon és politikusok csoportjain keresztül húzódik cikcakkban az a törésvonal, amely a stabilitási paktum hét eleji felfüggesztése nyomán szeli ketté az Európai Uniót. Az egyezmény életben tartásának kilátásaira sötét árnyékot vet, hogy Párizs és Róma máris nyíltan beszél egy revízió szükségességéről.

A paktum felfüggesztéséről szóló keddi döntés tanulságait összegezve a Financial Times megállapítja, hogy Francia- és Németország megmenekült a nyílt meghurcoltatástól, a költségvetésének Brüsszelből való menedzselése miatti szégyentől. A lap szerint azonban ennek óriási ára van: a közvélemény által korábban vasszabályként nyilvántartott stabilitási egyezményről valójában kiderült, hogy a funkciója nem több, mint önkéntes vállalás. Az OECD vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy most kell megfizetni a konjunktúra idején elmulasztott reformok miatti hatalmas árat. A súlyos - a leendő új tagokat is érintő - döntésről Járai Zsigmond MNB-elnök kijelentette, hogy az "felveti a kérdést, az EU-hoz csatlakozó államoknak kell-e tartaniuk magukat a stabilitási paktumhoz". Leszek Miller lengyel miniszterelnök pedig arra figyelmeztetett, hogy ide vezethet az, ha a nagy államok döntései kiemelkedő súllyal esnek latba.