Az első félévben 91 százalékkal nőtt az európai piacon eladott kínai autók száma: összesen 347 135 importjárműre került rendszám. Ezzel a teljesítménnyel a kínai autógyártók összesített részesedése Európában az egy évvel ezelőtti 2,7 százalékról 5,1 százalékra ugrott. Összehasonlításképp: a kínaiak már jócskán megelőzték a 3,8 százalékra visszaesett Fordot és közelítik az 5,2 százalékon álló Mercedes-Benzt.
Sőt, a júniusi összesített kínai statisztika szerint a stuttgarti prémium kategóriás autógyártót már meg is előzték. Fontos, hogy a Jato Dynamics friss összesítése az EU-n kívüli jelentős piacokon eladott kínai gépkocsikat is tartalmazza, azaz az Egyesült Királyságét, Norvégiáét és Svájcét is.
Ezekre az államokra nem vonatkoznak az EU által a kínai elektromos járművekre tavaly novemberben ötéves időszakra „véglegesített”, gyártónként különböző büntetővámok, melyek a 10 százalékos alapvámmal együtt a a legrosszabb esetben elérhetik a 45,3 százalékot. A jelentés szerint a dinamikus előrelépésben az alábbi autómárkák játszottak főszerepet:
Utóbbi kettő a termelésének felét exportáló állami hátterű Chery Motor portfóliójába tartozik és Magyarországon is aktív. De nem annyira, mint az állami autóvásárlási pályázatokon első célpontként megnevezett, Szegeden építkező BYD. E cég 311 százalékkal növelte első féléves értékesítését, összesen 70,5 ezer autójuk talált gazdára. Ebből 15 565 darab júniusban.
Az agresszív árpolitikájáról ismert BYD ezzel a júniusi adattal a 25. márkává lépett elő az európai rangsorban, megelőzve többek között a Jeepet, a részben szintén kínai gyártású Minit és a Suzukit. A tölthető (plug-in) hibrid kategóriában egyenesen az élre tört a BYD a Seal U nevű modelljével, társbérletben a Volkswagen Tiguannal.
A Jaecoo és az Omoda dinamikus előretörésében viszont a belső égésű motoros modellek vitték a prímet. Ezek részaránya júniusban 63 százalékos volt, míg a plug-in hibrideké csak 29 százalék. Ők így próbáltak menekülni az uniós védővámok nyomasztó, árfelhajtó hatásai elől.
Júniusban a Stellantis lengyelországi Tychyben lévő gyárában import részegységekből összeszerelt Leapmotor kisautóból (T03), valamint a Kínából exportált C10-es SUV-ból együtt 8300 darab fogyott a kontinensen.
Ennél harmincnyolc darabbal több fogyott az Xpeng járműveiből, igaz nem egy, hanem hat hónap alatt és a Leapmotorhoz képest e cég elsősorban a prémium kategóriát képviseli a kínaiak között.
Amíg az Xpeng a prémium autóknál, addig az állami tulajdonú SAIC a teljes mezőnyben mutatott fel az első helyezetthez méltó teljesítményt. A brit MG márkát életben tartó és újraértelmező, tömegcikké tevő SAIC 162 153 autót értékesített az első hat hónapban, ezzel toronymagasan, 47 százalékkal vezet a kínai cégek házi versenyében.
Érdekesség, hogy a SAIC 22 százalékos előretörése és a Tesla 33 százalékos hanyatlása metszésponthoz ért,
a kínai társaság már jobb értékesítési mutatóval rendelkezik Európában, mint Elon Musk cége, amely 109 264 elektromos autót adott el a kontinens piacán az első hat hónapban.
Reagált lapunknak a BYD: halad a szegedi gyár építése, nem változtak a terveik
A szegedi gyár tervezett kapacitása nem változott: ahogy mindig is hangsúlyoztuk, 300 ezer darabos éves csúcskapacitással számolunk – ezt közölte a Világgazdaság kérdésére BYD, miután a Reuters kedden meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy elhalasztja a gyártás felfuttatását a kínai tulajdonú vállalat Szegeden. Egyre alaposabb a gyanú, hogy hangulatkeltés zajlik a magyarországi kínai tulajdonú beruházások körül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.