Világszerte veszik mint a cukrot az észak-koreai munkatáborokban készült parókákat

Sokan nem tudják, hogy a csillogó új parókák és műszempillák nyugati tulajdonosai nagy eséllyel az észak-koreai rabszolgamunkának köszönhetik megjelenésüket. A csupasz betonpadlót linóleum, zsákvászon vagy műanyag fólia borítja. Ilyen munkaállomás jut a jórészt igazságtalanul raboskodó politikai foglyokra Észak-Koreában, akiket fizetség nélkül kényszerítenek dolgozni. 

Sokkoló fotó látott napvilágot az észak-koreai parókakészítő rabok munkakörülményeiről:

Az Észak-koreai Emberi Jogokért Polgári Szövetség által nemrégiben közzétett jelentés szerint az exportra szánt észak-koreai parókák körülbelül 70 százalékát büntetés-végrehajtási intézményekben élő nők kényszermunkájával állítják elő.

Észak-koreai paróka „Made in China”

Az elmúlt években az emberi haj fellendülő kereskedelme segített fenntartani Észak-Korea elszigetelt gazdaságát, enyhítette a nemzetközi szankciók hatását, és létfontosságú bevételt biztosított Kim Dzsongun nukleáris ambícióinak megvalósításához.

Észak-Korea egyik legértékesebb gazdasági eszköze a munkaerő. Mivel az állam dönti el, hogy hol dolgoznak az emberek, és csekély fizetést ad nekik, így az állami tulajdonú vállalatok olcsón tudnak előállítani munkaigényes termékeket, például kötöttárukat, cipőket, óraalkatrészeket és parókákat. 

Az állami vállalatok kereskedelmi tisztviselői felkutatják a kínai vállalkozásokat, és ezeket az árukat töredék áron kínálják ahhoz képest, mintha kínai munkásokkal állítanák elő. 

Például a parókakészítés esetében, amikor egy észak-koreai vállalat megrendelést kap egy kínai vállalattól, a vállalat nyersanyagokat importál Kínából, amelyeket a munkavállalók aztán parókákká szőnek. A késztermékeket a kínai vállalatoknak küldik további feldolgozásra vagy forgalmazásra. Egy alapparóka ára a gyártásnak ebben a szakaszában általában 3,5-5 dollár (1200–1700 forint) körül mozog.

Míg az állami vállalatoknál dolgozók csekély bért kaphatnak, a foglyoknak egyáltalán nem kell fizetniük. Így sok esetben az állami vállalatok kiszervezik az exportcikkek, például parókák, műszempillák és nádzsákok gyártását a büntetés-végrehajtási intézményeknek. A börtönökben dolgozók alkalmazása a bérgyártásra ráadásul különösen jövedelmező az állam számára, mivel az itt gyártott exportból származó nyereség 70-30 arányban oszlik meg az állam és az illetékes vállalat között.

A foglyok kényszermunkájával előállított késztermékeket aztán a „Made in China” (magyarul Kínában készült) jelzéssel mossák tisztára Kínában, így elkerülve a nemzetközi szankciókat. 

További részletek az Origo oldalán olvashatók.