Japán ezzel vág vissza a kínaiaknak: könnyebb, vékonyabb és sok energiát termel

Noha Japán egészen a 2000-es évek elejéig domináns szerepet foglalt el a napelemek gyártásának piacán, 2005 után fordult a kocka és Kína az ellátási lánc minden lépcsőjében megelőzte a szigetországot, így ma már a termelés minden fázisában a világpiac több mint 80 százalékát uralja.

A perovszkit napelemekkel nyerné vissza pozícióját Japán a napenergia piacán

Japán a perovszkit napelemek fejlesztésével igyekszik felvenni a versenyt, mely hússzor vékonyabb, tízszer könnyebb és hajlékonyabb, mint a jelenleg elterjedt poliszilikon technológiával készült napelemek. A japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium is áldoz az idei oszakai világkiállításon is bemutatott technológia fejlesztésre és elterjesztésére, mely újra felteheti az országot a napenergia térképére.

A Nikkei írása szerint a perovszkit több nagy előnnyel is jár a szigetország számára, mely nagy népsűrűsége és sok hegye miatt kezd kifutni a napelemek elhelyezésére alkalmas területből is. A filmrétegnyi vastagságú, könnyebb perovszkit ugyanis akár falakra, ablakokra is feltelepíthető, így megsokszorozhatja az alkalmas területeket is. A 2009-ben felfedezett technológia ugyan még gyerekcipőben jár, de a Sekisui Chemical már az idei évben kereskedelmi szerződéseket kötne, és 

Az épülő gyár, melynek felét az állam fizeti, évi 1 GW napelem előállítására lehet képes. A jelenlegi, poliszilikon napelemek hatásfoka mintegy 20 százalék körül mozog, míg a Sekisui perovszkit napelemei 15 százalékra képesek, bár laboratóriumi körülmények között már a 30 százalékot is megközelítették. A japán kormány az újfajta napelemek elterjedését egy 5 milliárd jenes (11,6 milliárd forint), helyi önkormányzatoknak szóló alappal is segíti.

Japán kikerülheti a kínai poliszilikon is a technológia segítségével

A technológia másik nagy előnye Japán szempontjából, hogy fő alapanyaga a jód, aminek Chile mellett Japán az egyik legnagyobb termelője, míg a poliszilikon gyártását szinte teljesen leuralta Kína. További előnyt jelenthet az is, hogy a perovszkit napelemek fejlett anyagtudományi folyamatokat és precíziós gyártást igényelnek, ami megelőzheti a technológia kommodifikálódását, így Japán megőrizheti technológiai előnyét.

Noha a pervoszkit napelemekkel kapcsolatos tudás jelentős része nyilvános, hiszen a fejlesztések zöme akadémiai körökben történt, a Panmasonic ezen technológiával foglalkozó vezetője szerint ez nem feltétlenül baj, hiszen a gyártás nem könnyű, inkább a főzésre hasonlítható. Hiába az edény és az alapanyagok, a végeredményben döntő szerepet játszik a szakács tudása is.

Kína kombinálná a perovszkit filmet és a hagyományos napelemeket

Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Kína figyelmét nem keltette fel az új alapanyag, ám a kínai napelemes cégek, mint a Jinko Solar vagy a Longi inkább a tandem technológiában gondolkoznak, amikor a hagyományos napelemet vonják be perovszkit filmmel, növelve annak hatékonyságát. A Jinko januárban így képes volt 33,84 százalékos hatásfokú napelemet is létrehozni, ami jelentősen magasabb a hagyományos poliszilikonos napelemek teljesítményével.

A Wood Mackenzie tanácsadó cég szerint 

olyannyira, hogy az iparág ma már jelentős túlkapacitással rendelkezik, miközben jelentős veszteségeket halmoz fel az öldöklő versenyben.

A tandem technológiában rejlő lehetőségeket azonban a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium is elismeri, hiszen az öregedő, régebbi napelemek hatékonyabbra cserélése is óriási üzletet jelenthet. Ezért a tandem napelemek az ország Zöld Innovációs Alapjának célkitűzéseiben is helyet kaptak és már idén juthat pénz azok támogatására, célként kitűzve a 2030-as tömeggyártást.

A kérdés, hogy a perovszkit napelem tud-e elég gyorsan elég olcsóvá válni?

Iparági szakértők szerint ahhoz, hogy a tandem napelemek előtt sokan a filmrétegnyi perovszkit mellé tegyék le a voksot, az árak csökkenésén keresztül vezethet az út. A Japán Energiagazdasági Intézet egyik kutatója szerint ehhez az kell, hogy a perovszkit napelemek annyira olcsók legyenek, mint a kínai, poliszilikon-alapú napelemek, ám a kormányzati tervek egyelőre 2040-re a 10 jen/kW árat tűzték ki, noha a globális átlagárak már most is 5-6 jen/kW-ál járnak, a legolcsóbb napelemek pedig már akár 2 jen/kW árat is elérik.

miközben jelenleg világszerte 1856 GW napelemet állítottak fel. A japán vállalatoknak most a tyúk vagy a tojás problémáját kell megoldaniuk, hiszen az olcsó gyártáshoz tömeges keresletre van szükség, viszont a tömeges kereslet csak akkor jelentkezik, ha már olcsó a gyártás. Ennek a helyzetnek az áthidalására állami támogatás szükséges, remélve, hogy a tömeggyártással járó méretgazdaságosság elhozza a szükséges mértékű áresést.