Egy kislakásnyi erdő jut egy budapestire

A mostanában megtapasztalt hőhullámok hatásai hatványozottan jelentkeznek a városokban is, amelyekben az enyhet az itt fellelhető erdőterületek, fás ligetek jelenthetik – mondta a városi erdőkről tartott tájékoztatóján Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekét felelős államtitkára. A 21. század városa akkor élhető, ha minél több tér van benne a zöldterületeknek, a fáknak, amelyek enyhíthetik a városokban fokozottabban jelentkező forróságot. Az Agrárminisztérium és a 22 állami erdőgazdaság ezért kiemelt feladatának tekinti városi erdők kezelését. A tárca 2024-ben indított egy közös kutatási programot az Energiaügyi Minisztériummal, amely a városi erdők klímavédelmi funkcióit, a klímavédelmi feladatait és lehetőségeit vizsgálja. A felmérést Budapesten kezdték, ahol körülbelül ötször annyi erdőterület jut egy lakosra, mint amennyi park. Ez számokban 33 négyzetméter egy főre jutó erdőt, illetve hat négyzetméter parkot jelent, ami európai szinten a középmezőnynek felel meg.

Egyéb érdekes számok is kiderültek a felmérésből, így például, hogy

Ennek a széntárolási kapacitásnak az értéke a karbonpiacon 14 és 24 milliárd forint közöttire tehető. Ráadásul a fővárosi erdőterület évente tízezer tonna szén-dioxidot köt meg, ami majdnem annyi, amennyit ezer darab autóbusz száz kilométeren kibocsát.

Ezek alapján elmondható, hogy a városi erdők, a lakott települések biológiai, klímavédelmi rendszerei – jelentette ki. A legnagyobb a probléma

• a belvárosban,
• a peremkerületekben és
• a lakótelepeken,

ezért ott kell a városi erdők és az egyéb a fás területek fenntartásával foglalkoznunk, ide kell koncentrálni az erőforrásokat.

Ezek az erdők nem maguktól léteznek, aktív szakmai munkát igényel a fenntartásuk, ennek a munkának pedig nagyon komoly anyagi vonatkozásai vannak. Az agrártárca együttműködik az Energiaügyi Minisztériummal a karbonkvóta-bevételek erdőfenntartásra, illetve -gyarapításra történő visszaforgatásában. A kutatási projekt keretében vizsgálják a városi erdők meteorológiai hatását, valamint az árnyékolás és a párologtatás jelentőségét is.

Kiemelt cél lett a városi erdők fejlesztése

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az állami tulajdonú Pilisi Parkerdő Zrt. elindította a városierdő-fejlesztési programját, aminek az egyik leglátványosabb eredménye, hogy 

Ehhez a munkához meg kell találni a megfelelő forrásokat, és cél az is, hogy ezt a munkát az ország más területein is elindítsák. Példaként Sárvárt, Tatát és Kecskemétet említette. 

Egyben felhívta az önkormányzatok figyelmét arra, hogy augusztusban ismét megnyílik az erdőtelepítésekkel kapcsolatos pályázati lehetőség, illetve most újból támogatható válik az agrárerdészet, így például ismét lehetőség lesz mezővédő erdősávok telepítésére.

A klímaváltozástól indult ki felszólalásában Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára is. Az adatok azt mutatják, hogy az egyik legérintettebb terület éppen a Kárpát-medence, amelyet erőteljesen sújtanak a fokozott hőhullámok és az egyenlőtlen csapadékeloszlás.

Az államtitkár szerint paradigmaváltáson megyünk keresztül, ugyanis az elmúlt száz-százötven évben a víz mihamarabbi levezetése volt a fő célja a mindenkori állami vízgazdálkodási szervezeteknek, míg ma már leginkább a víz megtartásán dolgoznak.

Mint mondta, sok sikert el is értünk:

De a jövőben is a kibocsátás leszorításán fognak dolgozni, illetve azon, hogy a kibocsátásunkat minél kisebbre szorítsuk le, illetve a szénmegkötést minél többen konkrét beruházáson keresztül tudják támogatni.

Vége a térkövezési mániának?

A klímaváltozás hatásai mellett az alkalmazkodásra is szükség van, aminek az egyik legfontosabb eleme a városi erdők támogatása. Az erdők szénmegkötő szerepe már régóta ismert, de a városi erdőkre sokkal inkább csak egy zöld foltként, turisztikai látványosságként tekintettünk, nem pedig klímavédelmi eszközként – emlékeztetett, hozzátéve, hogy ez a szemlélet szintén megváltozott mára, aminek az agrár- és az energiaügyi tárca együttműködése jó példája. A fák ugyanis nemcsak a globális szén-dioxid-mérleg szempontjából fontosak, hanem azért is, mert lokálisan is hatnak, mentsvárat jelenthetnek a hőhullámok ellen.

Megfordult a korábbi „térkövezési és betonozási mánia” is, és elsődleges szempont az lett, hogy a természetet vissza tudjuk hívni. A zöldet a városokba visszahozó projekteket a kvótabevételből finanszírozzák, aminek a lényege a szennyező fizet elv. 

– magyarázta. Az így beszedett pénzeket tehát nemcsak a központi költségvetésbe emelik át, hanem konkrét projekteket valósítanak meg.