Zelenszkij bukása közel, Washington már az utódját készíti – Brüsszel továbbra is hallgat a jogállami visszásságokról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napjai meg vannak számlálva – állítja Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró. Washingtonban már a leváltásának forgatókönyvén dolgoznak, és a kiszemelt utód is megvan: Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka, jelenlegi londoni nagykövet. Miközben az Egyesült Államokban a kijevi vezetés eltávolítását készítik elő, Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság mélyen hallgat Ukrajna jogállamisági leépüléséről – írta a Magyar Nemzet.

Zelenszkij egyre elszigeteltebb – Zaluzsnij léphet a helyére

A Biden-kormányzat után Donald Trump is bizalmatlan Zelenszkij iránt, a háttérben pedig már formálódik az ukrán elnökváltás. Seymour Hersh szerint amerikai tisztviselők megerősítették: Zaluzsnij néhány hónapon belül átveheti a posztot, ha Zelenszkij önként nem távozik, akkor akár erővel is eltávolíthatják.

A volt főparancsnokot 2023-ban váltották le, miután nyíltan bírálta az orosz–ukrán háború állóháborús jellege miatt a kijevi stratégiát. Azóta diplomataként szolgál Londonban, de Hersh forrásai szerint kapcsolatban áll az orosz vezérkari főnökkel is, ami egy jövőbeli kompromisszum lehetőségét vetíti előre.

Zelenszkij egyre inkább érzi a nyomást: az utóbbi hetekben menesztette

• a védelmi minisztert;
• a miniszterelnököt;
• és az amerikai nagykövetet is;
• miközben az SZBU a korrupcióellenes szerveknél és politikai ellenfeleknél razziázott.

Hersh szerint ez annak jele, hogy a jelenlegi ukrán elnök tisztában van pozíciója megrendülésével. 

Zelenszkij nemcsak külpolitikai szövetségeseitől, hanem saját népétől is egyre távolabb kerül. Az ukrán parlament nemrég olyan törvénymódosítást fogadott el, amely központosítja az ügyészi hatásköröket, és szakértők szerint csorbítja a korrupcióellenes intézmények, köztük a NABU függetlenségét. A lépés heves belföldi tiltakozásokat váltott ki: civilek és jogvédő szervezetek tüntettek a demokrácia leépítése ellen.

Mindez különösen aggasztó fényben mutatja Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit, hiszen a jogállamiság tiszteletben tartása kulcsfeltétel. A Magyar Nemzet kérdésekkel fordult Ursula von der Leyenhez: hogyan egyeztethető össze a mostani ukrán jogalkotási irány az EU-s követelményekkel? A levélre eddig sem az Európai Bizottság elnöke, sem szóvivői nem reagáltak.

Ez annál is érthetetlenebb, mert a csatlakozó országoktól elvárt jogállamisági normák más esetekben következetesen érvényesültek. Most viszont Brüsszel hallgat, annak ellenére, hogy Ukrajnában az elmúlt hónapokban egymást érték a korrupciós botrányok: 

Von der Leyen korábban arról beszélt, hogy Ukrajna akár 2030 előtt csatlakozhat az unióhoz, ha folytatja a reformokat. Ám a független intézmények felszámolása, a sajtószabadság csorbulása és a kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar közösség – jogainak korlátozása mind ellentétesek ezzel az ígérettel.

Hersh szerint most minden szereplő – az amerikai vezetés, az ukrán társadalom és az európai szövetségesek – döntés előtt áll: fenntartható-e még a Zelenszkij-féle rendszer, vagy eljött az idő a váltásra? A háttérben egyre inkább körvonalazódik az új ukrán elnök: Valerij Zaluzsnij.