Mol részvényeladás: nincs negatív hatása a halasztásnak
Sem a költségvetés, sem az államháztartás számait nem módosítja a Mol részvénykibocsátásának elhalasztása a megkérdezett banki elemzők szerint.
Imrek Viktor, az OTP Bank Rt. elemzője elmondta: a részvénykibocsátásból tervezett 80 milliárd forint körüli bevétel olyan addicionális tétel, amelyet a kormány - korábbi nyilatkozatai szerint - infrastrukturális beruházásokra, autópálya-építésre fordított volna. Hangsúlyozta, hogy a részvényértékesítés nem került le végleg a napirendről. Véleménye szerint a kibocsátásra fél, legfeljebb egy éven belül sor kerülhet, így a mai döntés csak a források időbeli átcsoportosítását jelenti.
Imrek Viktor szerint a bevétel kimaradása a finanszírozást tekintve jelenthet csak problémát, ám itt is csak időlegesen.
"Mivel ezzel a bevétellel a kormány számolt, elképzelhető, hogy a kiesését kötvénykibocsátással kell pótolni" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a tervezetten felüli kötvénykibocsátásnak sincs szélsőségesen negatív hatása, mivel egy későbbi Mol részvényértékesítés ugyanennyivel csökkentheti a finanszírozási igényt. Elismerte ugyanakkor, hogy a piaci környezet éppenséggel nem kedvez a kötvénykibocsátásnak.
Az elemző 2003-ban 5,5 százalék körüli államháztartási hiánnyal számol. Előrejelzése szerint jövőre a konszolidáció eredményeként az államháztartási deficit várhatóan 1 százalékponttal mérséklődik, de így is meghaladja a kormány által tervezett 3,8 százalékot.
Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője is megerősítette: a részvénykibocsátás elnapolása nem növeli az államháztartás hiányát. A jegybanki alapkamat emelése miatt jövőre 30-50 milliárd forint körüli többletkiadás jelentkezhet, ez azonban nem befolyásolja az államháztartás jövőre várható 4-4,5 százalékos hiányát" - mondta.(MTI)
