A különleges nyelvek reneszánszukat élik napjainkban - írja a Magyar Hírlap. Sokan egy utazást követően vágnak bele a nyelvtanulásba. A horvát-, arab- és töröknyelv- tanfolyamokra egyre többen, míg olaszra és németre egyre kevesebben iratkoznak be. A több évtizedes orosztanítás ellenére már kevesebb mint kétszázezren beszélik ezt a nyelvet.

A hazai nyelviskolai kínálatban szinte a világ összes beszélt és holt nyelve megtalálható. Így portugálul, japánul, héberül, arabul, ó- és újgörögül, kínaiul, mongolul is tanulhatnak az érdeklődők. Szerepel a repertoáron a latin és a lovári is.

Kálmán Éva, az Effy Stúdió egyik vezetője szerint a különlegesnek számító nyelvek oktatásában érdekes tendenciák figyelhetők meg: vannak "szerelem-, utazó- és üzleti nyelvek". Sokan egy nyaralást, utazást követően határozzák el, hogy utólag megismerkednek a meglátogatott vidék nyelvével. Vannak, akiket a messzi kultúrák megismerése, másokat pedig a távolban kötött új ismeretségek vagy a szerelem motivál, ezért fognak bele a nyelvtanulásba. Akadnak olyanok is, akik üzleti megfontolásból kezdik el tanulni annak az országnak a nyelvét, melyben gazdasági kapcsolatokat szeretnének kiépíteni.

A szakember szerint körülbelül két év alatt meg lehet tanulni kínaiul vagy japánul középfokon, heti kétszer két tanórával számolva. Török esetén ehhez másfél év kell, ami csak kicsit több, mint az angolhoz szükséges egy év.

"A német egyre inkább kezd háttérbe szorulni, az angol az abszolút vezető" - véli Kálmán Éva.

A holt nyelveket leginkább szakmai megfontolásból tanulják a hallgatók. A latint főként orvosok, az ógörögöt és a tibetit elsősorban régészek, történészek választják. A török és az arab nyelvekre egyre nagyobb az igény, míg a mongolul tanulók száma csökken. Régebben szuahélit is oktattunk, de ez mára megszűnt - említette a stúdió vezetője.

A magyar középiskolák többségében az angol és a német közül választhatnak a diákok. Ez kimutatható a legutóbbi népszámlálás adataiból is. Kicsit több mint egymillió honfitársunk nyilatkozott úgy, hogy tud németül, az angolul beszélők aránya is alig kevesebb ennél. A több évtizedes orosztanulás ellenére csupán 197 ezren mondták azt, hogy értenek oroszul. Franciául 116, románul 90, olaszul 63, szlovákul pedig 58 ezren beszélnek saját elmondásuk szerint. A cigány nyelvek valamelyikét 73 ezren ismerik Magyarországon.

Bár az általános iskolától kezdve a középiskolákon át az egyetemekig adott az angol- vagy némettanulás lehetősége, a diploma előtt álló fiatalok mind nagyobb számban fordulnak a rövid idő alatt megtanulható nyelvek felé.

Ilyen az eszperantó is, amely mindegyik élő nyelvnél köny-nyebben elsajátítható. Többek szerint a középfokú nyelvvizsga eléréséhez tizedannyi ráfordítás (pénz, idő és energia) szükséges eszperantóból, mint például angolból.

Az Eszperantó Oktatási és Képzési Központ vezetője szerint a "nulláról" indulva 5-6 hónap alatt lehet elsajátítani ezt a nyelvet. Papp István kiemelte: 2002-ben megduplázódott az eszperantóból nyelvvizsgázók száma az előző évhez képest.

Lovári cigányul is egyre többen tanulnak, amióta államilag elismert, középfokú nyelvvizsga szerezhető belőle. Aki lováritanulásra adja a fejét, annak általában elég egy négy hónapos, hatvanórás tanfolyamra beiratkoznia, mely körülbelül hatvanezer forintba kerül.