Háromból kettőnél stabil

A Moody's szerint stabilak a magyar gazdaság kilátásai, dacára annak, hogy a kormány komoly makrogazdasági kihívásokkal kénytelen szembesülni (forintárfolyam, laza fiskális politika), és hátravannak még a strukturális reformok is (egészségügy, költségvetési szektor, kis- és középvállalatok racionalizálása). A nemzetközi hitelminősítő - megkeresésünkre - arra is emlékeztetett, hogy tavaly szeptember után decemberben ismét megerősítette mind a devizaadósság A1-es besorolását, mind pedig annak stabil kilátását. A minősítés fenntartását a lakossági hitelek kiszámítható nagyságával, az európai integrációval és a szilárd civil társadalommal magyarázza a hitelminősítő. Felhívja azonban a figyelmet olyan problémákra, mint az export versenyképességét veszélyeztető növekvő nyomás a forintra, a folyó fizetési mérleg nagy hiánya, a laza fiskális politika. Emellett a hitelminősítő a legutolsó hónapok legfontosabb eseményeként kiemeli: a jegybank és a pénzügyi tárca közti konfliktus nyomán nőtt a befektetői bizonytalanság és a tőkepiac sebezhetősége.

Egy másik hitelminősítő - a Fitch - ennél is tovább ment. Most közzétett ország-felülvizsgálatában rámutat: ha Magyarországon nem sikerül stabilizálni és mérsékelni a meglévő makrogazdasági egyensúlytalanságot, akkor valószínűleg bekövetkezik a szuverén devizaadósság besorolásának leminősítése a jelenlegi A mínuszról. A hitelminősítő megerősítette a tavaly nyáron odaítélt negatív kilátást, ami a leminősítés veszélyére figyelmeztet. A fő ok a makrogazdasági egyensúlytalanság, az inkonzisztens gazdaságpolitika. E kedvezőtlen jelenségek a tavalyi költségvetési hiányban is megmutatkoznak. További negatívum a közszféra túlzott béremelése, költekezése, ami a versenyképesség rovására ment, s felfelé nyomta az inflációt, illetve gerjesztette a lakossági költekezést és eladósodottságot. Így tovább nőtt a folyó mérleg hiánya. Mindezek mellett spekulatív támadások kereszttüzébe került a forint, s a jegybank 600 bázisponttal, 12,5 százalékra kellett emelje a 2003-as év folyamán az irányadó kamatot, sorolja a fejleményeket a Fitch jelentése.

A mérleg másik serpenyőjében olyan tényezők találhatók, mint az erős gazdasági alapok, beleértve a magas beruházási rátát, a robusztus pénzügyi szektort és a közelgő EU-tagságot, s végül, de nem utolsósorban azt, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az ERM II.-höz való mielőbbi csatlakozás mellett.

Aggasztó, hogy a forintban jegyzett állampapírok külföldi vásárlása ugyan fedezte a külső finanszírozási hiányt, ám jelentősen lecsökkent a külföldi működőtőke-beáramlás. S miután a külföldi befektetők tulajdonában van a forintkötvények mintegy 40 százaléka (8 milliárd eurónyi értékben), azaz a költségvetési, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásában mind nagyobb szerepet játszanak a külföldi portfólióbefektetők, ezáltal a magyar gazdaság jobban ki van téve a külföldi befektetők hangulatának, várakozásaiknak, mutat rá a Fitch elemzése. A magas kamatok csökkentésének, a hektikus pénzpiaci mozgások elkerülésének kulcsa a költségvetési politika határozott szigorítása, s ezáltal a gazdaság egyensúlyának helyreállítása, szögezi le a Fitch. A hitelminősítő ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a kijelölt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor a korábbinál reálisabb idei GDP-arányos büdzséhiányt (4,6 százalékosat) hirdetett meg, s kilátásba helyezte a 150 milliárd forintos költségvetési kiadási megszorítást.