Iraki politikáját védte Bush

Az ország helyzete szilárd, a gazdaság erősödik - adta tudtul Bush elnök a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében. Az elnök eredményként könyvelte el, hogy 2001. szeptember 11. óta nem érte támadás az Egyesült Államokat, sikerként értékelte a Szaddám Huszein iraki elnök uralmának megdöntésére indított, "az ENSZ felkérésére végrehajtott" háborút. Állítása szerint az ország még mindig a tömegpusztító fegyverek programjaival foglalkozna, ha Szaddámot a helyén hagyják. Ahhoz, hogy a diplomácia hatékony legyen, a szavaknak hiteleseknek kell lenniük - jelentette ki, s az amerikai szó hitelességével magyarázta azt, hogy Líbia önként feladta nukleáris terveit. A különféle fenyegetések különféle stratégiákat követelnek meg - mondta, ezzel az igénnyel indokolva az Irán és Észak-Korea kapcsán követett washingtoni politikát.

Az elnök a terrorizmus elleni harc folytatását nevezte az ország egyik fő feladatának, és felkérte a kongresszust, hogy újítsa meg a rövidesen lejáró Patriot törvényt, amely ennek a harcnak a titkosszolgálati fedezetét teremti meg.

Elégedetten szólt az afganisztáni helyzet rendeződéséről, és azt ígérte, az iraki szuverenitást júliusig helyreállítják. Arról nem szólt, mi lesz az ott állomásozó amerikai csapatokkal. Reális célnak nevezte a demokrácia megteremtését a tágabb Közel-Keleten, ahol - mondta Bush - Amerika a béke előretolt stratégiáját alkalmazza. Ennek egyik eszköze a rádió és a televízió lesz: kiterjesztik az Amerika Hangja rádió adásait, arab és perzsa nyelvű tévéadásokat indítanak.

Jegyzet a 16. oldalon