Az iparból élnek Bátonyterenyén

A fővárostól mindössze száz kilométerre fekvő, 16 ezres lélekszámú Bátonyterenye Nógrád megye keleti részén, a Mátrától északra található. A város könnyen elérhető, mivel áthalad rajta a 21-es fő közlekedési útvonal, a 23-as pedig érinti a települést. Bátonyterenye négy különálló község (Nagybátony, Kisterenye, Szupatak és Maconka) egyesítésével jött létre, a városi rangot 1989-ben kapta meg.

A település körzetében a bányászat megszüntetése kritikus helyzetet teremtett a kilencvenes évek elején. A nagy létszámú munkaadók megszűntek, a fizetőképes kereslet csökkenése a gazdaság többi területére is kedvezőtlenül hatott. A helyzet stabilizálódott, és néhány életképes vállalkozás napjainkra a térség meghatározó gazdasági szereplőjévé vált. Két új beruházás révén több mint 100 főnek sikerült munkát találnia.

A munkavállalóknak ma is az ipar biztosítja a megélhetést, a városban és körzetében 1316 cég működik, amelyek a megyei vállalkozások egytizedét teszik ki. Ugyanakkor ezer lakosra csak 48 vállalkozás jut, ami a legkevesebbnek számít a megyében. A térségben csak néhány olyan cég található, amely jelentős foglalkoztatónak számít, mindössze egy olyan vállalat működik, amely 300 főnek ad munkát, három társaság pedig 100-200 fővel végzi tevékenységét.

Bátonyterenyének egy 43 hektáros ipari parkja is van, ahol még közel 20 hektáros szabad terület várja a befektetőket. A betelepülő cégek 50-100 új munkahely létesítése esetén 60 százalékos, míg 100-200 fő foglalkoztatásakor 70 százalékos iparűzésiadó-kedvezményben részesülnek. Ezenkívül az önkormányzat tavaly decemberben létrehozott egy irodát, amely komplex segítséget nyújt a vállalkozásoknak.

A város költségvetésének jelentős hányadát fordítja különböző fejlesztésekre. Az egyik legjelentősebb projekt a csatornázási program, amelynek célja, hogy Bátonyterenyén és a környező hat településen a csatornázottság 2005-2006-ra százszázalékos legyen. Az idén megépül a kistérségi tanuszoda és sportcentrum is. A tervek között szerepel a városközpont rehabilitációja, az ipari park fejlesztése és a településrészek közötti közúti kapcsolat kiépítése.