Főként családjukról gondoskodnak az életbiztosítást kötők

Minden harmadik magyar felnőtt rendelkezik személyre szóló biztosítással. Legelterjedtebb körükben a vegyes életbiztosítás, majd a nyugdíj- és az elérésre szóló életbiztosítás következik. Többek között ezt állapítja meg a GfK Piackutató Intézet szokásos negyedéves felmérése a biztosítási piacról, a tavalyi harmadik negyedévben.

Az életbiztosítások tulajdonosainak egyharmadát családjuk anyagi körülményeinek fenntartása motiválja. Második fő ok egy váratlan baleset anyagi nehézségeinek áthidalása, illetve a takarékoskodás későbbi kiadásokra.

Az elmúlt két évben jelentősen átrendeződött a személyre szóló biztosítások megoszlása. A vegyes életbiztosítások aránya 22-ről 33, a kockázati életbiztosításoké 11-ről 19 százalékra nőtt. Csökkent viszont az elérésre szóló biztosítások aránya 35-ről 24 százalékra, kisebb mértékben pedig a nyugdíj-, illetve magán balesetbiztosítás pozíciója is gyengült.

A lakossági biztosítási piac fő adatait a GfK Piackutató Intézet negyedévenként tárja fel, a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezése révén.

Egyes formáknál azonban különbségek tapasztalhatók. Például elérésre szóló életbiztosítást több nő kötött, mint férfi. Az átlagot különösen meghaladja a diplomások és a vidéki nagyvárosok lakóinak aránya.

Az önkéntes alapú nyugdíjbiztosítás leginkább a havi nettó 200 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőkre jellemző.

Kockázati életbiztosítással sokkal több férfi rendelkezik, mint nő, ahogyan a legalább érettségizettek is felülreprezentáltak.

A motívumok közül a család anyagi körülményeinek fenntartása főként jellemző a férfi, 50 évesnél idősebb és a kisebb vidéki kisvárosban élő biztosítottakra.

Esetleges baleset anyagi következményeinek áthidalása végett a leginkább férfiak és magas jövedelműek kötöttek életbiztosítást. (Gfk Piackutató Intézet)