Folytatja a terjeszkedést térségünkben az OTP

Úgy tűnik, hogy a több eredménytelen kísérlet után végre Romániában is megvetheti lábát a régióban folyamatosan terjeszkedő OTP Bank: Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az éves gyorsjelentés megjelenése kapcsán a múlt héten váratlanul bejelentette, hogy megkezdik a RoBank átvilágítását, és ha minden jól megy, még az év első felében lezárulhat a tranzakció.

A legújabb kiszemelt nem tartozik a legnagyobb szereplők közé: piaci részesedése egy százalék körüli, fiókjainak száma pedig a húszat sem éri el. Tagadhatatlan viszont, hogy a RoBank több előnnyel is rendelkezik: egyrészt magántulajdonban van, tehát nem áll fenn annak a veszélye, hogy a magyar székhelyű vevőjelölt politikai okokból maradna le a megvásárlásáról. Másrészt egy viszonylag kis méretű, már működő hitelintézet megszerzése és későbbi fejlesztése még mindig egyszerűbb, mint zöldmezős beruházás útján megjelenni a piacon. Az OTP a RoBankért sem pályázik egyedül: a Ziarul Financiar című román gazdasági lap szerint a görög Piraeus Bank szintén érdeklődik a hitelintézet iránt, illetve fontolgatja a vételt a The Netherlands Development Finance Co. befektetési alap is.

Az OTP idei akvizíciós célterületei közé tartozik Románián kívül Szerbia is: Csányi Sándor közlése szerint már két éve várnak arra, hogy végre meginduljon az országban a bankprivatizáció. Horvátországban szintén van már egy vételre kiszemelt hitelintézet, ám annál még jelentős eltérések mutatkoznak a vételárról kialakított álláspontok között. (A hvg.hu-nak nyilatkozó elemzők szerint az OTP legközelebbi célpontja a RoBank után a szerb Novosadska Banka, év végén pedig a horvát Nova Banka lehet.) Később Ukrajna is szóba jöhet, és - a Magyar Nemzetben megjelentek szerint - a szlovák leánybank révén az uniós csatlakozást követően a cseh bankpiacon is fiókokkal jelenhet meg az OTP.

Az akvizíciós elképzelésekről újabban nem csak maga a legfőbb érintett közli álláspontját: egy orosz illetékes a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a legnagyobb magyarországi hitelintézet országában is megjelenne. Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint ez a bejelentés számára is meglepetést okozott, bár a későbbiekben természetesen nem zárható ki az oroszországi terjeszkedés sem.

Az OTP - mint minden más területen - az akvizíciós lépésekkel kapcsolatban is igyekszik hangsúlyozni az óvatosság követelményét. Az Albán Takarékpénztár megvételétől való visszalépést szintén prudenciális szempontokkal indokolja az OTP, hangsúlyozva, hogy az utólag megváltoztatott feltételek mellett vált vállalhatatlanná az üzlet. (A tendernek az üzleti életben szokatlan lebonyolítása miatt az OTP pert is kilátásba helyezett: a bank első emberének legutóbbi nyilatkozata szerint - bár ezt a lehetőséget továbbra sem vetették el - elképzelhető, hogy az ügyet más úton is meg lehet oldani.)

Az eddigi fejlemények alapján úgy tűnik, hogy a legnagyobb hazai hitelintézet terjeszkedési politikája nem csak a deklaráció szintjén kellően óvatos: a szlovák és a bolgár leánybank eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A pozsonyi székhelyű Banka Slovensko a. s. (OBS) - amely 2002 áprilisától tagja az OTP bankcsoportnak - tavaly 47 százalékkal, 161,9 milliárd forintra növelte mérlegfőösszegét. Figyelemre méltó, hogy a magyar számviteli szabályok szerint számolt nettó kamatbevétel 41,9 százalékkal nőtt 2002-höz viszonyítva, így közelítette a 4,7 milliárd forintot. Az átlagállományok alapján számított kamatmarzs 3,52 százalékot ért el, ami 68 bázisponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A kiadás/bevétel arányt 103,7 százalékra sikerült leszorítani 2003-ban, ami kevesebb mint fele a megelőző évi számnak. A bank által kezelt lakossági folyószámlák száma 47,6 százalékos növekedést követően megközelítette a 94 ezret, a hitelszámláké pedig - 471 százalékos bővülést követően - a tízezret. A kibocsátott bankkártyák száma 131,7 százalékkal, több mint 86 ezerre növekedett. (A hitelintézet év végén 90 bankjegykiadó automatát és 565 POS terminált üzemeltetett.) A társaság adózás előtti vesztesége töredékére, 230 millió forintra csökkent, és erre az évre vonatkozóan már kimutatható mértékű nyereséggel számol a tulajdonos.

A szófiai székhelyű DSK mérlegfőösszege múlt év végén 322 milliárd forint volt, ebből 51,6 százalékot, 166,3 milliárd forintot jelentett az ügyfelekkel szembeni követelésállomány, 18,2 százalékot, 58,6 milliárd forintot pedig az állampapírok állománya. A DSK csoport összesített mérlegfőösszege 2003 végén 324 milliárd forint volt: az OTP bankcsoportba kerülése óta 2,036 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, a kiadás/bevétel aránya 65,4 százalék lett. A teljes, 2003. évi eredménye a magyar számviteli szabályok szerint 8,297 milliárd forintot ért el.