Jótékony hatású szomszédság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Sopron korábbi viszonylagos elszigeteltsége, amely a nyolcvanas években már jelentősen mérséklődött, a rendszerváltást követően megszűnt. Az ennek nyomán a szomszédos osztrák területekről megindult intenzív bevásárlóturizmus elsősorban a kereskedelem és szolgáltatóipar fellendítésében játszott meghatározó szerepet a határ menti városban, néhány év alatt mintegy megtízszerezve az üzlethálózatot és a szolgáltatások számát, s mindez a város foglalkoztatási helyzetét is kedvezően befolyásolta.
Sopron gazdasági életét, arculatát jelenleg is nagymértékben meghatározza a nyugati szomszédság - derül ki a KSH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatásból. A város ipara az elmúlt évtizedben átalakult, illetve visszaszorult, helyette a szolgáltatóágazatok kerültek előtérbe. Sopronban 2002 végén 5598 vállalkozás működött, így ezer lakosra mintegy száz vállalkozás jutott. E társaságok száma a belvárosban és a villanegyedben a legnagyobb, ennél valamivel kisebb mértékű a hagyományos beépítésű belső lakóterületeken. Ugyanakkor az ipari, üzemi területen a vállalkozások mindössze 5,5 százalékát regisztrálták, ahol elsősorban a nagyobb létszámot foglalkoztató szolgáltatási és ipari jellegű szervezetek a meghatározók, mint például a Brau Union Sörgyárak Rt.
A városban működő vállalkozások több mint 80 százaléka szolgáltató jellegű, 9,4 százalékuk tevékenykedik az iparban, 6,8 százalékuk pedig az építőiparban, s csupán azok 2,3 százalékát tartották nyilván a mezőgazdaságban.
A megyei jogú városban - ugyancsak 2002. decemberi adatok szerint - 1427 kiskereskedelmi üzletet nyitottak. A boltok 43 százaléka a belvárosban található. A vendéglátóhelyek száma 403 volt ugyanezen időszakban.
Sopronban a foglalkoztatási összetétel Győr-Moson-Sopron megye városai közül a legkedvezőbb, a fejlett piacgazdaságokra jellemző arányokat mutatja. A munkavállalók 70 százaléka dolgozik a szolgáltatási szférában, 28,4 százalékuk az iparban és az építőiparban, s csupán a fennmaradó kis hányad a mezőgazdaságban. A korábban jelentős súllyal bíró mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 2001-ben már csak 4 ezer dolgozót foglalkoztatott.
A város a kelet-nyugati vasúti és közúti forgalom állomása. Vasúti csomópontjában a GYSEV, a MÁV és osztrák vasutak (ÖBB) vonalai találkoznak. Az országos közúthálózati rendszerhez pedig a 84-es főút kapcsolja Sopront.
