Lakáshitel: előnyös a szigorítás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A lakáshitel-támogatási rendszer decemberi szigorításának elsődlegesen hosszú távú fenntarthatósági előnyei vannak, miközben a rövid távú hatások ellentmondásosak lehetnek - áll az MNB által kiadott, Jelentés az infláció alakulásáról címet viselő kiadványban. Az intézkedés hatására mind a költségvetés, mind a folyó fizetési mérleg fenntarthatóbb pályára kerül, miközben az infláció is csökken.
A folyó fizetési mérleg az idén a lakásberuházások időbeli alkalmazkodására való tekintettel csak kisebb mértékben, jövőre már érezhetően - a GDP 0,1-0,3 százalékpontjával -, míg 2006-ban és 2007-ben átlagosan a GDP 0,45-0,75 százalékával javul ahhoz az állapothoz képest, ha nem lett volna szigorítás. Ezzel párhuzamosan a költségvetést tekintve 2005-ig a hiány szinten maradása, illetve enyhe javulása várható, míg 2006-ban és 2007-ben a deficit a bruttó hozzáadott érték 0,3-0,4 százalékával lesz kisebb a változtatás hatására.
A GDP 2004-ben 0,1-0,25 százalékponttal mérséklődhet a szigorítás előtti esethez viszonyítva, de az intézkedés hatására erősödő tőkepiaci bizalom következtében csökkenő hosszú lejáratú kamatcsökkenés élénkíti a vállalati beruházásokat, ami hosszabb távon a gazdasági növekedési ütem emelkedéséhez vezet. A növekedést élénkítő hatás 2006-2007-ben válik igazán meghatározóvá: ekkor a GDP akár 0,2 százalékponttal is magasabb lehet.
Az MNB úgy számol, az elsősorban a használt lakások vásárlását kedvezőtlenül érintő módosítás hatására az új és a használt lakásokra felvett hitelek közötti eddigi 1:2 arány 1:1-re változik. A jegybank szerint az idén 310 és 380 milliárd forint közötti összeggel esik vissza a lakáshitel-felvétel 2003-hoz képest. (VG)
