Megugrott a munkanélküliség

Csaknem egyéves folyamatosan csökkenő trend szakadt meg azzal, hogy a november-januári időszakban 5,8 százalékos munkanélküliségi rátát számolt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző mérési időszakban, az október-decemberi szalaszban átlagosan 0,3 százalékponttal kisebb, 5,5 százalékos volt a mutató, ami a történelmi mélypontot jelentette.

A mostani megugrás azonban feltehetően nem reálgazdasági okokra vezethető vissza. A KSH mintavételi eljárása és a munkaügyi központok nyilvántartási adatai ugyanis egyaránt azt mutatják, hogy januárban szezonális természetű emelkedés a jellemző. (A munkanélküliségi rátában a korrekció akkor indul majd el, amikor a januári szám kiesik a háromhavi gördülő átlagokból. Ennél korábban is láthatunk tisztán, hiszen a ksh hamarosan szezonálisan kiigazított adatsorokat is közölni fog.)

A januári adatok ellenére a számok továbbra is kedvezőbbek, mint az egy évvel korábbiak, igaz, a javulás minden adat tekintetében a mintavételi megbízhatóság határán mozog. A foglalkoztatottak száma a megfigyelt három hónap átlagában 3,918 millió fő volt, mintegy 38 ezerrel több, mint egy éve. Ennek következtében az aktivitási ráta is lassú emelkedést mutat, bár az 53,8 százalékos mutató nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony.