Pesszimista települések

Míg 2002 őszén a korábbiakhoz képest optimistábbak voltak az önkormányzatok, tavaly őszre erőteljesen megfordult a derűlátó várakozás - derül ki a Tárki felméréséből. A két évvel ezelőtti adatfelvétel során a válaszadó önkormányzati vezetőknek csak 31 százaléka gondolta úgy, hogy települése helyzete nehezebb lesz 2003-ban. Tavaly ősszel viszont már a polgármesterek 62 százaléka gondolta azt, hogy rosszabbra számíthat az idén. Sik Endre, a kutatás vezetője elmondta: nagyon ritkán tapasztalható ekkora változás egyik évről a másikra. A Tárki 1995-ben kezdte el azt a vizsgálatsorozatot, amelynek célja az önkormányzatok költségvetési és beruházási politikájának, a települések gazdasági helyzetének megismerése, illetve e folyamatok időbeli alakulásának elemzése. Tavaly a 3200 önkormányzattól összesen 1550 kitöltött kérdőív érkezett vissza.

A 2002-es vizsgálat idején valószínűleg az tette kimondottan optimistává a települési vezetőket, hogy a központi költségvetés teljes egészében fedezte a szeptember 1-jétől érvényes 50 százalékos közalkalmazotti béremelést - állítja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Ezzel szemben 2003-ban ismét azt kellett tapasztalniuk, hogy a központi büdzséből származó normatív támogatások és hozzájárulások messze nem fedezik a kötelezően ellátandó feladatok költségeit. Valószínűleg a felfokozott várakozások is közrejátszhattak abban, hogy tavaly az önkormányzatok ilyen kedvezőtlennek látták helyzetüket.

Az adatokból kiderül, hogy a településméret növekedésével a válaszadók egyre kedvezőbben ítélik meg önkormányzatuk helyzetét. Választóvonalnak az 5000 lakos alatti, illetve fölötti méretkategória tűnik. A korábbiakhoz hasonlóan az észak-alföldi régió települései tavaly is az átlagosnál pesszimistábban értékelték önkormányzatuk helyzetét.