Putyin szerint a csecsenek robbantottak

Az orosz elnök a csecsen felkelők vezetőjét vádolja a moszkvai metrórobbantással. Vlagyimir Putyin szerint Aszlán Maszhadov áll a moszkvai merénylet hátterében. A csecsen vezetés nyilatkozatban cáfolta, hogy bármi köze lenne a merénylethez.

A tragédiával kapcsolatos hírek megrendítették az orosz pénzpiacot. A rubel három tized százalékkal esett a dollárral szemben és a tőzsdei részvényeknél is tapasztalható enyhe gyengülés.

Az orosz hatóságok még nem tudják pontosan, hogy szándékos vagy véletlen robbanás történt-e a moszkvai metróban. A merényletben a hivatalos adatok szerint legkevesebb harmincan, a mentősök becslései szerint viszont legalább ötvenen haltak meg. Az orosz biztonsági szolgálat egyik munkatársa szerint elképzelhető, hogy véletlenül robbant fel valamilyen robbanóanyag a metrókocsiban.

A legfrissebb hírek egyike szerint a hatóságok még azt sem veszik biztosra, hogy szándékos terrorakció történt. Elképzelhető, hogy valamilyen robbanóanyag magától is felrobbanhatott. Ilyen anyag anélkül is felkerülhet a metrókocsiba, hogy valaki terrorakciót akarna elkövetni. A forrás a szövetségi biztonsági szolgálat munkatársa.

Most éppen különféle nyomok után kutatnak abban a kocsiban, amely rendkívül erősen megrongálódott, végül azonban az elmúlt órákban sikerült kivontatni az alagútból.

Ezt a változatot elképzelhetőnek tartja Moszkva alpolgármestere is. Újságíróknak kijelentette, hogy az első tüzetes vizsgálatok nem találtak fémgolyókat vagy egyéb vasdarabokat - szögeket, például -, márpedig a pokolgépeket általában ilyesmivel szokták feltölteni.

Ugyanakkor a moszkvai hatóságok két fiatal nőt és egy 30-35 év körüli, bőrkabátos, feketesapkás férfit keresnek a metrórobbantással kapcsolatban. Már készítik a robotfényképeket. Szemtanúk szerint a férfi röviddel a robbanás előtt odament a metróállomás ügyeleteséhez, Ünnepetek lesz! - mondta neki, majd káromkodásokkal folytatta.

Tehát nagy a bizonytalanság, mindenesetre a főügyészség és a szövetségi biztonsági szolgálat is természetesen elsősorban terrorakciót tételez föl. Az első vizsgálati adatok szerint ugyanis a metrókocsiban távirányítású pokolgép lépett működésbe. A szakemberek úgy vélik, ez alkalommal nem az öngyilkos merénylőknél megszokott övbe rejtették a robbanóanyagot, hanem bőröndbe vagy táskába.

A detonáció a reggeli csúcsforgalomban történt, a városközponthoz közel, két állomás között, az újabb hírek szerint 8 óra 32 perckor. A vonatvezető azonnal vészfékezett, de a szerelvény száz métert még így is robogott előre, mire meg tudott állni az Avtozavodszkaja állomástól 300 méterre. A detonáció ereje egy kilogramm trotil erejével volt egyenértékű.

A mentőalakulatok több mint 700 embert menekítettek ki az alagútból: mindenkit a szerelvényből, beleértve az igen súlyosan megrongálódott második kocsit is, amelyben a robbanás történt, és a rendkívül heves, ötös fokozatú tüzet is sikerült eloltani. Magyar áldozatokról nincs információja a külügyminisztériumnak.

Két irányból folyt egyébként a mentés. Az egyik, a közelebbi állomáson ideiglenes segélynyújtó helyet állítottak föl, ott látják el a sebesülteket, és közben több tucat mentő áll készenlétben. Moszkva kórházaiban sürgősen fölszabadították a helyeket, hogy tudják fogadni a sebesülteket. Természetesen a közlekedés az egész vonalon leállt.

A hatóságok rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a metróban, és Moszkvában is további szigorításokat rendeltek el.

Vlagyimir Putyin elnököt azonnal értesítették a merényletről. Jurij Luzskov, moszkvai polgármester a metrórobbantás hírére félbeszakította New York-i látogatását, és azonnal visszaindult Moszkvába.(Magyar Rádió)