Vitatják a kvótakereskedelmet
Példátlan ellentéteket okozott az Európai Bizottságon belül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó emissziókereskedelmi rendszer körüli vita. Loyola de Palacio, a közlekedési és energetikai ügyek gazdája a napokban élesen kikelt a tervek szerint 2005 elejétől startoló rendszer ellen, mondván: az súlyosan veszélyezteti az európai ipar versenyképességét.
Mint ismeretes, a kiotói egyezmény értelmében az EU vállalta, hogy 2008 és 2012 között 8 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek minél költséghatékonyabb teljesítésére kidolgozták a szenynyezési jogok kereskedelmének rendszerét, amely országokra, illetve azon belül - az ez év márciusára elkészítendő nemzeti tervek alapján - vállalatokra lebontva fog kvótákat megállapítani, a kevesebbet szennyezők számára lehetővé téve a felesleg eladását. A legnagyobb vesztesek értelemszerűen az energiaintenzív iparágak lesznek, például a cementgyártás. Szakértők szerint ugyanakkor az emisszió-kereskedelmi rendszer a villamos erőművek számára akár előnyös is lehet, hiszen az áram ára 20-50 százalékkal emelkedhet.
Palacio szerint ugyanakkor más utat kellene keresni a kiotói vállalás teljesítésére. Nem szankciókkal kellene környezetbarát termelésre bírni a cégeket, hanem ösztönzőkkel - idézi a biztost a Financial Times. Érvelése szerint számos tagállam osztja nézeteit. A bizottságon belül azonban azonnal heves vitát robbantott ki a nyilatkozat. Margot Wallström környezetvédelmi biztossal eddig is rendkívül feszült volt Palacio viszonya, hiszen a svéd politikus dolgozta ki az emissziókereskedelmi rendszer elvét. Most azonban Romano Prodi, a brüsszeli testület elnöke is nyilatkozatban állt ki az emissziócsökkentési terv mellett. Palaciót mindez nem hatotta meg: az elnöki közleményre reagálva megismételte aggályait, hozzátéve: ha Oroszország (amelynek ratifikációján áll vagy bukik a kiotói rendszer életbelépése) 2005-ig nem csatlakozik az egyezményhez, akkor az EU-nak is át kell gondolnia a maga terveit.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok és Ausztrália már jelezte, nem csatlakozik a kiotói célokhoz, és az egyezmény olyan fontos feltörekvő gazdaságokra sem vonatkozik, mint például Kína vagy India
