A madridi mohamedánok imádkoznak és félnek

Bár azt még nem lehet biztosan tudni, hogy kik állnak a madridi

vonatrobbantások mögött, de a kihallgatandó öt férfi közul három marokkói,

és egyikük állítólag kapcsolatba hozható a tavalyi casablancai merénylettel.

A Spanyolországba bevándorolt többszázezres marokkói közösségből most sokan

a családjaik, boltjaik és templomaik elleni megtorlástól fél.



Noha kezdetben az ETA-t, a baszk terroristaszervezetet gyanúsították a

támadással, a spanyolországi iszlám közösség vezetői sietve elítélték az

akciót, és bár a kétszáz áldozat közül legkevesebb nyolc mohamedán volt,

további negyven pedig megsebesült, az al-Kaida-szál újra besározta az

iszlámról alkotott képet. Ennek eredményeként a hétköznapi mohamedánok

veszélben érzik magukat azon a földön, amelyet megpróbáltak az otthonukká

tenni.



A madridi Iszlám Kulturális Központ titkára, Mohamed Szaleh elmondta, hogy

biztonsági okokból a napi imádságok számát csökkentették, a rendes látogatók

belépését pedig korlátozták, mert aggódnak a muszlimokat érintő

következmények miatt. Szeptember 11-e után például tojásokkal dobálták meg

az intézményt, és néhány mohamedánt kirúgtak a munkahelyéről, pusztán

vallásuk miatt.



Most is érkeznek hírek utcai gyalázkodásokról, arab üzletek betört

kirakatairól, mecsetek előtti tüntetések terveiről.



Szaleh elítéli a terroristákat és együttérez az áldozatokkal, de felteszi a

kérdést: "Ha egy keresztény gyilkol, az összes keresztényt kell vádolni? A

baszkokat kell vádolni, ha az ETA robbant?" Azt is hozzáteszi, hogy a

terroristák bűnözők, származzanak bárhonnan is, nincs igazi hitük és nem

ismerik istent, nincs mentség számukra a gyilkolásra. Az intézmény bejárata

fölött pedig a következő transzparens látható: "Nem a terrorizmusra.

Szolidaritás és részvétnyilvánítás az áldozatoknak és családjuknak".



Madridban félmillió, többnyire Marokkóból, Algériából vagy más arab államból

származó muszlim él, ami, figyelembe véve, Spanyolország hosszú, igaz véres,

történelmi kapcsolatát az arab civilizációval, nem meglepő. A mór hódítás

csak 1492-ben ért teljesen véget, szavak, tárgyak és csodálatos épületek

formájában azonban ma is érezni ittlétüket.



Most azonban sok bevándorló nem érzi magát biztonságban második hazájában.

Máshogy néznek rájuk az utcán, gyerekek becsmérelik őket, nem hagyják őket

imádkozni, és félnek attól is, hogy még nehezebb lesz munkát találniuk .

Ennek ellenére azt mondják, a spanyolok valójában jó emberek, és azt

remélik, hogy normálisan tudnak tovább élni.



A marokkói bevándorló, Rabii, azt mondja, hogy még be kell bizonyítani, hogy

az al-Kaida robbantott, noha az itteni arabok nem a dzsihád, hanem a szebb

jövő miatt jöttek ide. Ahogy Abdellate Fechaaui, egy marokkói utcai árus

fogalmazott: "Mi a spanyol néppel vagyunk, ugyanazt a fájdalmat érezzük,

amit mindenki. Békét akarunk."(BBC News)