Brüsszeli lobbizásra készülve

Egyáltalán nem, vagy csak későn szerez tudomást a magyar vállalkozások többsége a működését érintő tervezett jogszabályi változásokról, így minimális befolyással bírnak azok alakulására. A helyzetet az uniós csatlakozás közelében tovább rontja, hogy "fél szemüket immár a hazai cégeknek is Brüsszelre kell vetniük", mondta Vágvölgyi Mihály.

Ennek oka, hogy a gazdasági jogalkotás jelentős része nem tagállami szinten történik - hangoztatta a Világgazdaságnak Vágvölgyi Mihály, a Noguchi & Peters pr-ügynökség kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

Az egyesület célja, hogy áttekinthetőbbé tegye a jogszabályok előkészítésében döntő szereppel bíró kormányzati szervek és a - szabályozás tárgya szerint érintett - gazdasági társaságok viszonyát. Erre különösen azért van szükség, mert az úgynevezett lobbitörvény megalkotása évek óta húzódik, és a rendszerváltáskor született jogalkotási törvény is elavultnak tekinthető az érdekérvényesítők szempontjából - hangsúlyozta Vágvölgyi. Köztes megoldásként az egyesület arra törekszik, hogy önállóan kössön együttműködési megállapodásokat az egyes tárcákkal, annak érdekében, hogy ne ad hoc módon, hanem folyamatosan értesüljenek minden előkészítés alatt álló új jogszabályról.

A tagok között olyan multinacionális cégek is megtalálhatók, mint a Tesco vagy az Indesit márkát is birtokló Merloni, s az egyesületben már különbizottságot alkottak a termékdíjak tervezett módosítása ügyében lobbizó italkartonos vállalkozásoknak. Vágvölgyi szerint ez utóbbiak vonatkozásában komoly sikerként értékelhető, hogy a visszaválthatósági kvóták jelenleg folyó kialakításában az érintett cégek immár aktívan részt vehetnek (és vesznek is), az egyesület segítségével pedig a tágabban értelmezett ipari érdekek és a környezetvédelmi tárca álláspontja is közeledett, a szakminisztérium számos szakmai javaslatot befogadott. A lobbizás nemcsak a cégeknek, hanem az egyes jogszabályok előkészítéséért felelős tárcáknak is fontos - véli az egyesület elnöke -, hiszen sok esetben úgy születnek meg törvények és rendeletek, hogy a jogalkotó nincs pontosan tisztában azok piaci hatásaival és várható fogadtatásával.

Az egyesület eddig is prioritásként kezelte az uniós jogharmonizáció folyamatos monitoringját, Vágvölgyi Mihály szerint azonban a közeljövőben elengedhetetlenné válik, hogy a magyar lobbiszervezetek kialakítsák brüsszeli kapcsolataikat. E tekintetben a Magyarországon működő multik előnyben vannak, ám a hazai vállalkozásoknak is mielőbb meg kell találni az utat a brüsszeli döntéshozók felé.