Budapest esélyes a felzárkózásra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBudapest megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy a tudás alapú gazdasági fejlődésben rövid távon legalább a tizenötök gyengébb régióival felvegye a versenyt - véli Robert Huggins, a nevét viselő brit tanácsadó cég igazgatója. Igaz, Prága e téren jócskán megelőzi a magyar fővárost, sőt egy hajszálnyival Pozsony is előrébb tart. A tudás alapú fejlődés fő kérdése, sikerül-e szoros kapcsolatot kialakítani az adott térség felsőoktatási és kutatási potenciálja, illetve üzleti szektora között, amiben nagy szerepe van a kormányzatnak - tette hozzá.
A lapunknak nyilatkozó szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Európának el kell kerülnie az észak-amerikai típusú fejlődés merev utánzását: ez a modell túlságosan erősen épített az informatikai és a biotechnológiai szektor fejlesztésére, miközben éppen ezek a kapacitások települtek ki fokozatosan az olcsóbb országokba.
A Robert Huggins Associates tudás alapú versenyképességi rangsora 17 különböző mutatószám összegzéséből alakul ki. Ezek között a különböző csúcstechnológiai ágazatokban foglalkoztatottak aránya ugyanúgy megtalálható, mint az 1000 lakosra jutó internetes szerverek száma, vagy az egy főre jutó kutatás-fejlesztési kiadások és bizonyos termelékenységi mutatók. Ily módon közvetlenül nem vethető össze a más intézetek által rendre kiadott általános versenyképességi világranglistákkal. Ezek - mint arról beszámoltunk - a 2003-as évben a magyar gazdaság pozícióinak romlásáról adtak számot. Tavaly a davosi világgazdasági fórum növekedési versenyképességi listáján két, ugyanezen agytröszt üzleti versenyképességi rangsorában nem kevesebb mint tíz, a svájci IMD hasonló rangsorában pedig öt hellyel szorult hátrébb hazánk 2002-höz képest.
Európa régióinak összesített (tehát nem kizárólag a tudás alapú fejlődést tükröző) versenyképessége egyébként fokozódó polarizációt mutat. Mint a Robert Huggins Associates tegnap közzétett rangsorából kiderül, egyre inkább megfigyelhető néhány "szuperrégió" (mint Helsinki, Stockholm, Brüsszel, Ile de France vagy Hamburg) túlsúlya, és a térségek közötti versenyképességi szakadék éppen a tudás alapú tényezőknél a legnagyobb.
