Egy varázslatos világ

Az a mondás járja: aki egy napot járt Indiában, könyvet ír róla; aki egy hónapot élt ott, cikket ír; ám aki ennél hosszabb időt töltött el ott, nem ír semmit, hiszen tudja, képtelenség megismerni Indiát.

Azt az Indiát, amely egy külön - varázslatos - világ: kontinensnyi ország, feszülő ellentétekkel, egymilliárdosat meghaladó - színes etnikai, vallási, kulturális összetételű - lakossággal, évezredekre visszanyúló csodás kultúrával, hagyománytisztelettel, egy olyan ország, ahol békésen megfér egymás mellett az évszázadok óta változatlan formában űzött földművelés, kézműipar és a világ mai legmodernebb technikáját képviselő it.

Mert a világ hetedik legnagyobb területű és második legnépesebb országaként politikai és gazdasági súlyánál fogva az ázsiai-csendes-óceáni térség befolyásos államaként számon tartott India modern ország (is), óriási potenciállal. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy - az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő országaként - tavaly megerősítette 4. helyét a gazdaság nagysága szerinti világranglistán.

Az áprilisban véget érő 2003-2004-es pénzügyi évben - előzetes adatok szerint - a GDP 8,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. S habár a növekedés a gazdaság minden ágára kiterjedt, elemzők szerint ujjongásra azért nincs ok. Nemcsak azért nincs, mert a tavalyi kimagasló növekedési ütemet az előző esztendő csupán - az elmúlt évtized leglassúbb - 4,3 százalékos dinamikája követte, azaz a bázis viszonylag alacsony volt, illetve, mert az ott az átlagosnál is nagyobb befolyást gyakorló időjárás tavaly igen kedvezett a mezőgazdaságnak, s így a növekedésnek. Szakértők szerint azért is csak visszafogottan érdemes az indiai gazdaság tavalyi teljesítményéről beszélni, mert számos probléma nehezíti a töretlen fejlődést. Ilyen a költségvetés magas deficitje, illetve az eladósodás magas szintje (az előbbi 5-6, az utóbbi meghaladja a 80 százalékot). Problémát okoz az is, hogy India továbbra sem túlságosan vonzó a külföldi befektetők számára: évi átlagban mintegy 3,5 milliárd dollárra rúg csupán a beáramló összeg, az állomány mintegy 35 milliárdos. Pedig szakértők szerint külföldi forrásokból évi 8 milliárdra lenne szükség a gazdaság strukturális átalakításához, modernizálásához. (VG)