Kérdéses fénymásolási díj

Folytatódik a vita a fénymásolási díj kiterjesztéséről. A rendelet módosítása további egyeztetés tárgya, és egyebek közt új számítások eredményétől is függ - értesült a Világgazdaság. A számítások célja annak megállapítása, hogy valójában mennyivel terhelné a díj a nyomtatók árát. E kérdésben ugyanis igen eltér az informatikai érdekképviseletek és a kiterjesztést szorgalmazók, illetve a kormányrendelet módosítását előkészítő igazságügyi tárca álláspontja. Az érdekképviseletek - mint arról lapunk beszámolt - állítják: a bevezetendő tarifa 15, olykor akár 60 százalékkal is növelné az eszközök árát, és éves szinten 2,4 milliárd forint többletköltséget róna a vásárlókra. Az igazságügyi tárca, a kulturális minisztérium, a Magyar Reprográfiai Szövetség és a Magyar Szabadalmi Hivatal túlzottnak tartja ezeket az adatokat. Szerintük a nyomtatók ára csak mintegy két százalékkal emelkedne.

A reprográfiai díjat három éve vezették be. Amikor a rendelet készült, éles vita folyt arról, hogy a tarifa milyen eszközökre terjedjen ki. Végül a jogszabály csak a fénymásoló gépeket vonta a körbe, illetve a fénymásológép-gyártókat, -importőröket, valamint az ilyen készüléket ellenérték fejében üzemeltetőket kötelezte díjfizetésre. A reprográfiai szövetség - hivatkozva a külföldi gyakorlatra és az Infosec irányelvhez igazított szerzői jogi törvényre - jó ideje szorgalmazza a díj bevezetését a nyomtatókra, a faxokra, illetve a lapolvasókra is. A Magyar Szabadalmi Hivatal szerint sincs összhang a törvény és a kormányrendelet között. A többszörözéshez való hozzájárulás ugyanis az egyik legerősebb szerzői jog. A szerzőket a felhasználásért a törvény előírta, méltányos díjazás illeti meg. Tavaly például 350 millió forint folyt be a szerzőknek szétosztandó fénymásolási díjalapba.

A módosuló kormányrendelet a nyomtatókra és a multifunkcionális eszközökre terjesztené ki a díjat. A parlament informatikai bizottsága a héten tárgyalta és elvetette a tervezetet. Felmerült az is, hogy a szerzői jogdíjat egy speciális jogosítási szisztéma alapján, az úgynevezett digitális jogkezelési rendszerrel is be lehetne szedni. E lehetőség vizsgálatával munkacsoport foglalkozik. (MKK)