Kikényszeríthető helyreállítás
A kártérítési és helyreállítási kötelezettség új dimenziója jelenik meg az unió legfőbb döntés-elkészítő szerveként ismert nagyköveti bizottság (Coreper) által a napokban elfogadott direktívatervezet értelmében. A környezeti károk megelőzéséről és helyreállításáról szóló felelősség kereteit meghatározó irányelv - az eddig is meglévő magánjogi felelősségen túl - immár közjogi értelemben is terhet ró a környezetszennyező vállalatokra - mondta lapunknak Baranyai Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője. A jövőben tehát az állam kötelezheti, illetve köteleznie kell a kárt okozó vállalatot az általa okozott károk helyreállítására.
Az új irányelv két területen ír elő helyreállítási kötelezettséget. Egyrészt kiterjed a szabályozás az olyan - EU szintjén - szabályozott tevékenységekre, amelyek környezeti károkat okozhatnak a talajban, vízben, védett területekben. Másrészről kiterjed a szabályozás azokra a károkozásokra, melyeket a Natura 2000-hez tartozó területeken történnek. (Natura 2000: Európa kiemelten fontos, természeti értékekben gazdag területeinek hálózata. Magyarország területének mintegy 20 százalékát érinti. A végleges lista várhatóan május folyamán készül el.) A direktíva hatálya azonban nem terjed ki a nukleáris balesetekből származó károkra, ebben ugyanis nem tudtak egyezségre jutni a tagállamok.
A környezeti károk közvetlen veszélye, illetve azok bekövetkezte esetén a vállalat köteles megelőző tevékenységet folytatni, a szükséges helyreállítást megkezdeni, az illetékes hatóságokat tájékoztatni, és az általuk előírt utasításokat végrehajtani.
A hatóságra két fontos feladat hárul. Meg kell határoznia a helyreállítás szintjét, részletes felsorolás alapján, és védelmi klauzulákat határozhat meg. Ezek abban az esetben léphetnek életbe, ha a vállalat a nemzeti jog alapján engedélyezett tevékenységet folytatott, vagy olyan anyagot használt, melyről nem tudhatta, hogy a környezetre káros hatásai vannak.
A magyar szabályozásban már ma is megvannak a 2007-ben életbe lépő irányelv csírái - mondta Baranyai Gábor. Idehaza már ma is kötelezheti az állam helyreállításra a kárt okozó céget. Újdonságként említette a főosztályvezető az irányelvbe bekerülő garanciális részletszabályozásokat, illetve azt, hogy sokkal részletesebben meghatározzák a környezeti kár fogalmát. Kiemelte továbbá, hogy a jövőben a közösségi intézmények vizsgálhatják, hogy a magyar állam teljesíti-e ilyen irányú kötelezettségeit.
