Korrupt Közép- és Kelet-Európa

A berlini székhelyű korrupcióellenes szervezet legfrissebb jelentésében úgy fogalmaz, hogy bár a csatlakozási tárgyalások során Brüsszel számos jogszabályi változtatásra rá tudta bírni a tízeket, az ezek betartatásához szükséges mechanizmusok sok esetben hiányoznak. Ennek következtében a helyzet rosszabb annál, mint amit az Európai Bizottság értékelése fest - teszik hozzá a szakértők. Magyarország mindenesetre a térségen belül viszonylag kevésbé számít korruptnak. A szervezet legutóbbi - tavaly ősszel közzétett - korrupciós világrangsora szerint hazánknál csak Szlovénia és Észtország van e téren jobb helyzetben, és Magyarország a többi volt szocialista országon kívül például az EU-tag Görögországnál is kedvezőbb bizonyítvánnyal dicsekedhet.

Európán belül persze nem csak a májusban csatlakozó országokban vannak problémák a pártok finanszírozása vagy a politikusok elszámoltatása körül. Ausztriában, Finn- és Spanyolországban például zavarosak a pártoknak folyósított adományokat felsoroló jelentések, míg Horvátországban és Albániában egyáltalán nem is kötelező ilyen beszámolókat készíteni. Nem szolgálja a demokráciát az sem, ha - mint arra Ukrajnában több példa is volt - a hatóságok zaklatják az ellenzéki pártok támogatóit. Aggasztónak tartja a TI azt is, hogy az elmúlt évek során számos országban (így Francia-, Olasz- és Görögországban is) kiszélesítették a politikusok mentelmi jogait.

Ebben a helyzetben nem csoda, ha európai vállalatok és kormányok rendszeresen fő szereplői a nagy nemzetközi vesztegetési botrányoknak. Az Elf-ügy például megmutatta, hogy egyes nyugati kormányok politikai befolyásukat kihasználva hatalmas extraprofitot eredményező szerződésekre bírnak rá olajban gazdag fejlődő országokat, ugyanakkor nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva elkendőzik fegyverüzleteiket - írja a TI, amely egyúttal a legtöbb csúszópénz elfogadó politikai vezetők rangsorának összeállítására is kísérletet tesz.